Az egyszer használatos műanyag termékek betiltását a folyók, tavak, tengerek és óceánok vizeinek tisztaságáért, valamint a vízi élőlények fennmaradásáért hozták meg. Az Európai Unió zöld tervébe tartozó törvény megszegőit 2500-tól 25 ezer euróig terjedő bírsággal sújthatják. Az országok minden évben kitűznek egy célt, hogy hány százalékkal csökkentsék arra az évre a hulladékmennyiséget. Románia esetében 2023-ig 5%-os csökkentés a cél. Szatmár megyében 2020-ban 1414 tonna műanyag szemét termelődött — tudtuk meg Stier Izabellától, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójától.

A koronavírus-járvány ideje alatt a különböző vendéglátóegységek szinte kivétel nélkül lehetővé tették az ételek kiszállítását, ez a megoldás azonban jelentősen megemelte a felhasznált műanyag mennyiségét. A nagykárolyi Nostalgia étterem már 3 hónapja átállt a környezetbarátabb csomagolásra, melynek ára triplája a korábban használt műanyagénak. Az új csomagolás előnye, hogy újból mikrózható, hátránya viszont, hogy a kés és a villa szinte használhatatlan, tudtuk meg az étteremben, ahol azt is elmondták, hogy voltak olyan kliensek is, akiknek nem tetszett az újítás, ezért még a napimenü-megrendelésüket is vissza akarták mondani.

A Nagykárolyban elérhető csomagolásmentes bolt tulajdonosát, Schnebli Barbarát kérdeztük arról, hogy a háztartásban a mindennapi műanyagokat mivel lehet helyettesíteni, és a már meglévő műanyagot hogyan tudjuk újra felhasználni. Barbara elmondta, hogy hiába vesszük meg a zöldséget/gyümölcsöt komposztálható zacskóban, ha nincs komposztunk otthon, és a zacskó használat után a szemétbe kerül. „A szeméttelepen esélye sincs lebomlani az ilyesminek, mivel több tonna szemetet borítanak rá naponta. Levegő és napfény hiányában még a lebomló anyagok sem bomlanak le, csak rothadásnak indulnak, az pedig veszélyes gázokat bocsát ki (ez is nagy részben hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez), de lebomlani soha nem fognak. Tehát elsősorban próbáljunk arra figyelni, hogy a vásárlások alkalmával mindig legyen nálunk zöldséges/gyümölcsös textilszatyor, amibe ezeket beletehetjük, így nem kell semmilyen zacskót venni a boltban. Ezek a textilszatyrok moshatók, így hosszú ideig tudjuk használni őket. Ugyanez vonatkozik a kenyérre is. Kenyeret szinte minden háztartásban fogyasztanak, és a kenyeres zacskók is a kukába kerülnek, amennyiben nem újrahasználható kenyérzsákban vásároljuk őket” — magyarázta, hozzátéve, hogy vannak pékségek, ahol még fel is szeletelik a kenyeret, és készségesen beleteszik a kenyeres zsákba. Tudni kell, hogy ez is mosható és hosszú évekig használható, és nem szárad ki benne a kenyér, köszönhetően a belső bélésének.

„Továbbá úgy gondolom, minden háztartásban vannak különböző ételhordó eszközök, legyen az egy fagylaltos doboz, vagy joghurtos/túrós kisvödör, akár direkt ezen célra vásárolt tárolók. Ezeket remekül fel lehet használni ételtárolók gyanánt. Vannak éttermek, ahol szívesen kiadják ezekben a napi menüt, amennyiben személyesen megyünk az ételért. Mindig azt szoktam tanácsolni, hogy először használjuk azokat a termékeket, amik már a tulajdonunkban vannak. Ne vegyünk csak azért bambusz vagy fa evőeszközöket, mert „ egyszermajd kirándulásnál jó lesz”, hanem pakoljuk be az otthoni fém evőeszközöket, ha kirándulni megyünk! Ugyanez vonatkozik az ételhordókra is” — emlékeztetett Schnebli Barbara. A nulla hulladék életmódot népszerűsítő nagykárolyi blogger hozzátette, hogy az iskolás gyereknek uzsonnát lehet pakolni textiltasakokba, ezek ugyanazon elven működnek, mint a fentebb említett kenyérzsákok, ti. nem engedik kiszáradni a szendvicseket, több minden elfér bennük, és akár ropogtatnivalót is tehetünk beléjük. A nagyobbakban még egy kulacs is elfér innivalóval. „Fontosnak tartom például, hogy a családunkban mindenkinek legyen egy kulacsa, hogy mikor elmegyünk otthonról, és megszomjazunk, ne kelljen műanyag palackos vizet venni. Otthon megtöltjük a kulacsot, és indulhatunk is. Ha minden ember vinne magával kulacsban innivalót, amikor elmegy otthonról, több ezer tonna szeméttől kímélhetnénk meg a környezetünket” — mutatott rá.

Barbara azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy amit csak lehet, vegyünk meg csomagolás nélkül, ezzel is rengeteg egyszer használatos műanyagtól óvjuk meg a környezetet. Manapság már a kisebb-nagyobb városokban is van csomagolásmentes bolt. „Nagyon fontos, hogy ne csak a kormányoktól várjuk a megoldást a műanyagok problémájára, hanem egyénileg is tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy minél kevesebb műanyag szemetet termeljünk” — hangsúlyozta.

Az Európai Unió 2025-ös célkitűzése az, hogy a háztartási hulladék mennyisége 55 százalékkal csökkenjen. Egy 2018-as felmérés szerint Romániában az egy főre eső hulladék évi 272 kilogramm, ebből az újrahasznosított vagy komposztált hulladék aránya 14 százalék, ezen uniós statisztika szerint Románia a második legrosszabbul teljesítő ország az újrahasznosítást és a komposztálást tekintve. Az Európai Unióban a műanyag hulladék 30 százalékát gyűjtik szelektíven és hasznosítják újra, az uniós célkitűzések szerint 2030-ra a belső piacon újrahasznosíthatónak kell lennie minden műanyag csomagolásnak. 2023 júniusától pedig csak legfeljebb 3 literes műanyag palackok lesznek forgalmazhatók.

Merk Viktória