Tizenhét éve rendszeres jelenség, és azóta nem hogy nem javult a tavaszi magyarországi felső-tiszai szennyezés mértéke, de egyenesen súlyosbodott: évről évre egyre több és több lakossági fogyasztás nyomán keletkezett hulladékkal kell megküzdenie a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mentesítő csapatának az évnek ezen szakaszában. A hulladékszennyezés először 2004 szeptemberében jelentkezett drasztikusan a Tiszán, a csúcsértékek az elmúlt mintegy másfél évtizedben esetenként elérték a 300–500 palack/perc intenzitást, összegeznek a szakemberek. A kiugró mennyiség jellemzően a folyók áradásakor jelentkezik, amikor a vízszint több — akár tíz — métert is emelkedik, és a Tisza, illetve mellékfolyói vízfolyásának sebessége is jelentősen megnő, a percenkénti 3–4 méteres sebességet is elérve. Az Ukrajnát és Romániát is érintő Tisza és három bal parti mellékfolyója, a Túr, a Szamos és a Kraszna határon túli hulladékhordása, ami kifejezetten erős.

Száz köbméterek

A jelenséget megelőzni a magyar vízügy emberei nem tudják, de a mentesítésre sokat fordítanak; tavaly bővítették a felső-tiszai kamerás vízfelület-megfigyelő rendszert és a hulladékeltávolító rendszert (4,4 millió eurót költve rá), ezt sajnos idén szükséges is lett beüzemelni. Február negyedikén vetették ezt be először, s azóta folyamatosan dolgozik az úszóműves kárelhárító gépezet; naponta 250–300 köbméter hulladéktól kell mentesíteniük a folyónak a Vásárosnaményig érő szakaszát. A becslések szerint még több munka vár rá, ha Ukrajna és Románia magasabban fekvő részein is megindul az olvadás.

Még több fog jönni

A most zajló munkáról így ír a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVFI): „A hulladék kiszedése február ötödikén, a délelőtti órákban kezdődött, a munkavégzés folyamatos, váltott műszakú. A vízügyes szakemberek a vásárosnaményi közúti híd lábánál kiépített vízminőségi kárhelyen dolgoznak, ahol a hulladék válogatására, darabolására is sor kerül.

A Tisza vízszintje várhatóan elsőfokú készültségi szint alatt marad, de a vízszintemelkedés helyenként többméteres lesz. Ha a vízállás Vásárosnaménynál eléri a hat métert, akkor a géplánc továbbra is képes kiterelni a hullámtérre az érkező uszadékot, de annak kiszedésére és elszállítására csak apadáskor lesz lehetőség. Kollégáink — az egyes állomásokon elhelyezett kamerák segítségével és a gátőri észleléssel — folyamatosan figyelemmel kísérik a levonuló idegen anyagok mennyiségét.”

Princz Csaba

Fotó: MTI