Már vasárnap este, az urnazárást követő első exit poll eredményeinél hatalmas és nem feltétlenül kellemes meglepetést okozott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), s ahogy nőtt a szavazatok feldolgozottsága, úgy ért el egyre nagyobb százalékarányt — míg aztán a helyzet jelen állása szerint a negyedik legfajsúlyosabb politikai alakulat az országban.

Persze ez a fajsúlyosság igencsak vitatható, hiszen a rendkívül alacsony részvétel miatt a százalékarányok torzítanak, s messze nem tükrözik a teljes valóságot (a társadalom, az emberek kiábrándultságát és közömbösségét talán annál inkább) — ami azonban vitathatatlan: az AUR jelöltjei a szavazatok több mint 8%-át vágták zsebre, szenátorjelöltjeire a választók 8,67 százaléka adta le voksát, a képviselőjelöltjeire 8,29 százaléka; a diaszpórában pedig az USR–PLUS mögött a második legjobb eredményt érte el közel 27%-kal. És persze ez az eredmény sem tükrözi teljes valójában a külföldön élő honfitársaink véleményét, hiszen becslések szerint 3–5 millióra tehető azon romániai állampolgárok száma, akik az ország határain túl élnek, s közülük alig 265 ezren voksoltak.

Egyébként itthon sem csak a 'Kárpátokon túli' megyékben szavaztak rájuk, decens eredményeket értek el Erdélyben is, és Szatmár megyében is kaptak 6200 szavazatot.

Tapasztalt politikai elemzők is megdöbbenéssel szemlélik az alig egy éve (nem véletlenül december 1-jén) alapított, ultranacionalista és extrém szélsőséges, neonáci és neolégionárius színezetű párt derült égből villámcsapásszerű sikerét, de abban egyetértenek: a jelenlegi körülmények remek hátszelet biztosítottak számára. Egyrészt a román politikai palettáról már jó ideje hiányzik az egykori Vatra Românească- és Nagy-Románia Párt-féle szélsőséges alakulat (igaz ugyan, hogy időnként minden párt előhúzza azt a bizonyos magyar kártyát, de aztán vissza is teszi a pakliba, s nincsenek konstans Vadim Tudorok, Gheorghe Funarok), ám ettől függetlenül létezik az a réteg, amelyikben túlbugyog a hazafiasság.

Másrészt az AUR nemcsak nacionalista, de lelkes tagadó is: tagadja a koronavírus létezését, a járványt, ellenzi az oltást, a maszkviselést — szóval minden olyan megszorítást és korlátozást, amivel az embereknek lassan egy éve együtt kell élniük, s amiből nagyon elegük van már. Ezt a két főszálat összesodorva nem is lehet nagyon csodálkozni azon, hogy a kizárólag a közösségi médiában folytatott toborzása és kampánya során nagyon sok elégedetlenkedőt (zömében fiatal, középfokú vagy posztliceális végzettségű, decens anyagi helyzetű férfiak) sikerült megszólítania és maga mellé állítania. No és ott van az a réteg is, amely kiábrándult a régi nagy politikai pártokból, a relatív frissebb USR sem váltotta be a hozzá fűzött reményeit, s valami valóban újat keresve úgy gondolta: megelőlegezett bizalmat szavaz a magát konzervatív-keresztény pártnak valló AUR-nak, hátha…

De kik is ezek az „aranyemberek”? A párt társelnöke és szószólója (no meg szenátorjelöltje) a mindössze 34 éves George Simion — a fiatalember nem csak arról ismert, hogy Dan Tănasă kebelbarátja, vagy hogy betört az úzvölgyei katonatemetőbe, s ott randalírozott. Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének elkötelezett támogatójaként még a 2010-es évek elején nagyszabású unionista felvonulásokat és rendezvényeket szervezett Kisinyovban, melyek nyomán előbb 2015-ben, majd 2018-ban is kitiltották az országból — ám egy ilyen apróság nem jelent akadályt a romániai politikusi pályán. Az egyébként remek szónoki adottságokkal rendelkező Simion már vasárnap éjjel bejelentette: nem közösködnek senkivel, ellenzékben maradnak, hétfőn pedig máris az RMDSZ-re támadt — sőt, alkotmánymódosítással rövid úton ki is zárná a magyar érdekképviseletet a törvényhozásból, mert: „az RMDSZ-nek nincs helye Románia parlamentjében.

Tiszteljük a romániai magyar közösséget, vannak magyar etnikumú jelöltek is az AUR-ban, akik bekerülnek a törvényhozásba. Az AUR azonban ellenzi a politikai pártok etnikai alapon történő létrehozását és működtetését, és ezzel kapcsolatosan országos kampányt kezdeményez az alkotmány módosítására az etnikai alapú politikai pártok betiltása érdekében.”

Szabó Kinga Mária