Az elnöki hivatal közleménye szerint a román államnak határozottan fel kell lépnie ugyan az uszítás, gyűlöletkeltés minden formája ellen, de ezt kiegyensúlyozott, alkotmányos eszközökkel kell tennie, különben ellentétes hatást vált ki.

„A jelenlegi társadalmi megosztottság közepette az államnak garantálnia kell, hogy fellépése nem egy politikai közösség, nem a parlamenti többséggel rendelkezőktől eltérő állásponton lévők ellen irányul" – olvasható az indoklásban.

A beadvány szerint a kifogásolt törvénymódosítás sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, mivel nem tisztázza félreérthetetlenül a „fasiszta” és „legionárius” jogi fogalmak mibenlétét, sem azt, hogy mi minősül fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő propagandának, sem a terjesztett tartalmak, sem a szerzők vonatkozásában.

Az államfő úgy értékelte, hogy a törvénymódosítás egyes előírásai sértik az állampolgárok tájékozódási és szólásszabadságát is.

A bukaresti képviselőház június 11-én szavazta meg a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztéséért járó büntetés szigorításáról szóló törvénymódosítást.

Napirenden

A törvénymódosítás ellen korábban a kormányoldal által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), illetve az abból kivált SOS Romania párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) is alkotmányossági óvást emelt. A 70 ellenzéki képviselő és szenátor által aláírt beadványt éppen csütörtökön tűzte napirendre az Alkotmánybíróság.

Hírszerkesztő