A Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége (FNPMF) arra kéri az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (CNAS), hogy térítse meg a háziorvosok listáin szereplő, a SARS-CoV-2-fertőzésre utaló tünetekkel jelentkező páciensek esetében elvégzett antigén-gyorstesztelésre vonatkozó szolgáltatás értékét.
A vírusfertőzés kimutatására szolgáló antigén-gyorstesztelés 2020 óta térítés ellenében, megfizethető áron kínált szolgáltatás azokban a háziorvosi praxisokban, amelyek saját forrásokból vásárolnak ilyen teszteket, és felkínálják a lehetőséget a betegeknek. Október óta viszont a COVID-19 ellen immunizáló háziorvosi rendelők kérvényezhettek 50 darab antigéngyorstesztet a megyei közegészségügyi igazgatóságoktól, melyeket az Egészségügyi Minisztérium bocsátott ingyenesen a rendelkezésükre. Az alapellátásban elvégzett tesztek rendkívül hasznosnak bizonyultak a COVID-19-esetek gyors kiszűrésében az elmúlt hónap folyamán, a légúti fertőzésekkel jelentkező betegek, különösen az óvodások és iskolások körében. Így a háziorvosi rendelők is hozzájárultak a SARS-CoV-2 vírus terjedésének korlátozásához az elvégzett vizsgálatokkal, de ennek az egészségügyi szolgáltatásnak a költségeit a háziorvosok, illetve a betegek, valamint a gyermekek esetében a szüleik állták.
„Annak érdekében, hogy a biztosított betegek a továbbiakban ne viseljék a szűrés költségeit, ha betegségre utaló tüneteik jelentkeznek, valamint a hazai vizsgálati kapacitás bővítése érdekében kérjük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, hogy a gyorstesztelést vegye fel az egészségügyi alapellátási csomagba, az értékét pedig a paraklinikai orvosi vizsgálatokhoz kapcsolódó alapból, illetve az Egészségügyi Minisztérium költségvetéséből finanszírozza” — közölte a FNPMF.
A tesztelési szolgáltatásért a családorvosok által az egészségbiztosítónak javasolt elszámolási díj 50 lej. „Javasoljuk, hogy ez a díj tartalmazza a tesztelést, a szükséges fogyóeszközöket — beleértve a tesztet is — és az eredmény jelentését a közegészségügyi igazgatóságnak (DSP). Így az Egészségügyi Minisztériumnak és a katasztrófavédelmi főfelügyelőségnek nem kell többé központosított beszerzést végeznie és a teszteket a DSP-hez eljuttatnia, és a közegészségügyieknek sem kell továbbítaniuk a vizsgálati eszközöket a háziorvosi rendelőknek, ahogy az szeptemberben és októberben történt” — írják a családorvosok. Azt viszont a szakemberek is jól tudják, hogy a háziorvosi rendelők szintjén történő COVID-gyorsteszteléshez a kormánynak költségvetés-kiegészítésre van szüksége, hogy a felmerülő költségeket fedezni lehessen. A Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége ezt az igényt 2021-re 93 millió lejre becsüli.
Ami a tesztekkel való csalást illeti, a szövetség szerint amennyiben felmerül ennek a lehetősége a háziorvosi rendelőkön belül, akkor az illetékes szerveknek ki kell vizsgálniuk ezeket az eseteket, a felelősöket pedig a törvény szerint kell szankcionálni. A FNPMF egyúttal arra kéri a megyei szervezeteket, hogy amennyiben bebizonyosodik egy háziorvosról, hogy bűncselekményt követett el, zárják ki.
Ami pedig a védőoltásokkal és COVID-igazolásokkal való visszaéléseket, az elterjedt román elnevezés szerint a „mosdókagylóba oltakozás” módszerét alkalmazókat illeti, ezek zöméről bebizonyosodott, hogy nem a családorvosi rendelőkben történt, hanem közalkalmazottak, közegészségügyi dolgozók követték el, és más személyek, akik nem orvosok vagy családorvosok. Éppen ezért a FNPMF visszautasítja az általánosítást és az ennek nyomán a háziorvosokról kialakult negatív képet, felelősségteljes viselkedésre intve a társadalmat.
Az oltási kampányt koordináló országos bizottság hivatalos adatai szerint eddig egyébként 3134 családorvosi rendelő kapcsolódott be a koronavírus elleni immunizálási kampányba, vidéki településeken és városokon nagyjából hasonló megoszlásban. Az elmúlt hétig több mint 822 ezer embert oltottak be összesen a háziorvosok, 55 százalékukat városi környezetben.

Bumbuluţ Krisztina