Az erről szóló sürgősségi kormányrendeletbe foglaltak július 1-jétől lépnek érvénybe.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke, Adrian Gheorghe szerint a jogszabály többek között előírja, hogy a magán egészségügyi szolgáltatónak minden esetben ismertetnie kell a hozzá forduló beteggel egy hozzávetőleges költségelőirányzatot, megjelölve ebben, hogy a páciens ellátásának költségeiből mennyit fedez az egészségbiztosítási alap, és mennyit számol fel ezen felül a szolgáltató.

Rámutatott, a beteg voltaképpen egy személyes hozzájárulást fizet, amely a szolgáltató által megállapított ár és az egészségbiztosítási alapból megtérített összeg közti különbségnek felel meg.

A szakember hozzátette, a biztosítottak jelenleg is igénybe vehetik a biztosítási pénztárral szerződéses viszonyban álló magán egészségügyi intézmények szolgáltatásait, a jelenleg hatályos törvények azonban nem teszik lehetővé utóbbiak számára, hogy az egészségügyi alapból megtérített összegen felül pénzt kérjenek el a betegektől.

"Ez nem jelenti azt, hogy a magánszolgáltató nem számít fel most is más összegeket törvényes úton, némileg jogosan, hiszen az alapból elszámolt díjak nem fedezik a valós költségeket, jelenleg azonban nagy a homály ezen a területen, amit a magánszolgáltatók is nyilvánosan elismertek. (...) A július 1-jétől érvényes intézkedés újdonsága, hogy átláthatóságot biztosít" - magyarázta.

Adrian Gheorghe szerint a szolgáltató által a pácienssel ismertetett hozzávetőleges költségelőirányzat öt munkanapig érvényes, a betegnek ez idő alatt el kell döntenie, hogy elfogadja azt vagy más ajánlat után néz. Amennyiben elfogadja, írásos beleegyezést kell adnia erről. Ha kezelés közben a hozzávetőleges költségelőirányzat módosul - mert például szövődmények vagy más váratlan helyzetek lépnek fel -, a páciensnek vagy hozzátartozójának minden módosulás esetén írásos hozzájárulását kell adnia a kezelés folytatásához. A kezelés lejárta után részletes elszámolást kell kapnia a betegnek a költségekről - tette hozzá a szakember. AGERPRES