Szűz Mária mennyei születésnapjáról már egy V. századi jeruzsálemi örmény olvasmányoskönyv is tanúskodik, és 431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az istenszülő cím. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott. „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.” (Jel. 12, 1).
Szűz Mária mennybevitelének dogmáját 1950. november 1-jén hirdette ki XII. Piusz pápa: „Szűz Mária végül is mintegy kiváltságainak legfőbb koronájaként elnyerte a mentességet a sírban való romlástól, és — szent Fiához hasonlóan — legyőzve a halált, testével és lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe, ahol szent Fiának, az örökkévalóság halhatatlan királyának a jobbján mint királynő tündököl” — fogalmazta meg XII. Piusz pápa.

Túrterebesi Nagyboldogasszony-plébánia

A XIV. században a falu kegyura, Perényi báró templomot építtetett a hívek számára, mely 1425-ben még Ugocsához tartozott. A hitújításkor a kegyúrral az egész falu az új hitre tért, a katolikus plébánia megszűnt, csak 1744-ben állították vissza. 1750-ben báró Perényi Károly a templomot visszaadta a katolikus híveknek, akiknek a száma a XVII. századi rutén, később a németországi betelepülőkkel számottevően gyarapodott. Ez késztethette özv. Perényiné Tövisi Bálintfi Klárát, hogy új templom építtetését kezdeményezze.
Alapkövét 1814-ben Klobusiczky Péter püspök tette le. A püspök 1825–1827 körül a templomnak ajándékozta a székesegyház orgonáját. A Szűz Mária mennybevétele tiszteletére felszenteltet templom tornya 1828-ra készült el, 1993–1995 között pedig mind kívül, mind belül felújították.
Az idei búcsú szónoka a falu szülötte, az idén aranymiséjét ünneplő nm. és ft. dr. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, aki az egyházmegyei Jézus Szíve-búcsú szónoka és főcelebránsa is volt. A búcsú augusztus 15-én, vasárnap 11 órától kezdődik.

Erdődi Nagyboldogasszony-plébánia

Erdőd mai templomának építését az erdődi vár építésével egy időben rendelték el. Az 1484-re elkészült templom a reformáció idejében a hitújítók kezére került, és itt tartották 1545. szeptember 20-án az első magyarországi protestáns zsinatot.
1708-ban Erdőd birtoka a Károlyi család tulajdonába került. A hadjáratok, a Rákóczi-szabadságharc, valamint az 1709-től 1712-ig tartó pestisjárvány által megtizedelt lakosság, munkaerő pótlására Károlyi Sándor katolikus sváb telepeseket költöztetett a helységbe. A katolikusok kérelmezték templomuk visszaszolgáltatását, majd a templomot megosztva használták a református és katolikus hívek. 1763-ban gróf Károlyi Antal a templomot teljes egészében visszaszolgáltatta a katolikusoknak. 1847. szeptember 8-án e kápolnában fogadott örök hűséget Petőfi Sándor és a helység szülötte, Szendrey Júlia. Erdődön született a nagy reneszánsz főpap, Bakócz Tamás (1442–1521) győri, majd egri püspök, 1497-től esztergomi érsek, 1500-tól bíboros, 1510-től konstantinápolyi pátriárka. A történészek szerint az eddigi egyetlen komolyan esélyes magyar származású pápajelölt. Bátyja Bakócz Bálint (+1480) tételi prépost, Mátyás király udvari káplánja. Öccse, az önmagát Szatmárinak nevező Bakócz Ferenc (†1508 táján) 1497-től győri püspök. A templom búcsúja augusztus 15-én, vasárnap 11 órától kezdődik. A szónok ft. Dudás Miklós mikolai plébános lesz.

Felsőbányai Nagyboldogasszony-plébánia

Felsőbánya 1347-ben Nagy Lajos királytól Nagybányához hasonló kiváltságokat kapott, kiváltságait 1376-ban megerősítette. 1452-ben Hunyadi Jánostól, Magyarország kormányzójától örök időkre adományul kapta a város összes arany- és ezüstbányáinak bányatizedét, kárpótlásul a templom orgonájáért, melyet Zólyom várába szállíttatott. A katolikus újjáéledés korában a Nagybányán 1687-ben letelepedett jezsuiták Felsőbányán is missziós állomást létesítettek, egy magánházat vettek, amit imaházzá alakítottak. A reformáció idején elfoglalt templomot 1690-ben báró Károlyi Sándor királyi biztos visszaadta a katolikusoknak, az 1705-ben tartott szécsényi gyűlés határozata értelmében viszont 1706. január 10-én a templomot visszaadták a reformátusoknak. A kuruc háború befejezése után, 1712. december 17-én a katolikusok visszakapták a templomot, a plébánia épületét és az iskolát is. A templomot 1847-ben lebontották, s helyette 1847–1858 között kéttornyú templomot építettek. Az új templomot 1858. augusztus 15-én szentelték fel. A templomot 1980–84 között külsőleg és belsőleg is felújították. Utolsó felújítása 1997-ben történt. A búcsúi szentmise augusztus 15-én, vasárnap 11 órakor kezdődik, az ünnepi szónok ft. Reszler Mihály máramarosi főesperes-plébános lesz.

Hosszúmezői Nagyboldogasszony-plébánia

Hosszúmezőt 1329-ben Róbert Károly a koronavárosok közé sorolta. Ez annyit jelentett, hogy telepesei megkapták ugyanazon jogokat, amelyeket Huszt, Técső, Visk és Máramarossziget. A falu templomának védőszentje ekkor még Tours-i Szent Márton volt.
Hitújításkor a plébánia megszűnt, a középkori templom a reformátusoké lett, ma is ők használják. A katolikus hit feléledése korában Hosszúmezőn is megnövekedett a hívek száma. 1807-ben engedélyt kértek a püspöktől egy ház kápolnává alakítására. Az egyház nem rendelkezett épülettel, a kiszemelt házat pedig tulajdonosa csak három évre akarta kiadni, ezért a hívek hozzájárultak a görögkatolikusok új templomának építéséhez, azzal a kikötéssel, hogy alkalmanként a római katolikusok is használhassák. Hosszúmező mai temploma 1908–1911 között épült, és Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelték fel. A hosszúmezői búcsú augusztus 15-én, vasárnap 18 órakor kezdődik, a szónok ft. Jakkel Tamás, a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly-templom segédlelkésze.

Nagymajtényi Nagyboldogasszony-plébánia

Nagymajtény okiratos említését 1330-ból ismerjük, 1443-ban temploma védőszentje Szent László, mely 1676-ban, a Thököly-féle lázadáskor elpusztult. A reformáció idején lakosai földesurukkal együtt protestáns hitre tértek. A plébánia tehát megszűnt. A XVIII. század elején a falu kegyura, Károlyi Sándor Németországból katolikus svábokat telepített a faluba. Ugyanekkor a megfogyatkozott számú református lakosságot Ebesfalva pusztájára (ma Kismajtény), illetőleg Börvelybe telepítette. A katolikus plébánia újbóli megalapítása 1724-ben történt. A betelepült svábok templomot építettek Nagyboldogasszony tiszteletére. A templom azonban az 1791-es tűzvész alkalmával elpusztult. Az új templom 1793–1795 között épült fel. A főoltár mai tabernákulumát Klobusiczky Péter püspök készíttette Bécsben a szatmári székesegyház számára, de Hám János püspök a nagymajtényi templomnak ajándékozta. Dr. Scheffler János plébános pedig a nagyon rossz állapotban levő templomot az Amerikába kivándorolt majtényi hívek anyagi támogatásával felújíttatta. A jelenlegi plébánia 1987-ben épült. 2004-ben a templom sekrestyéjét kápolnává alakították. Az ünnepi szentmise augusztus 15-én, vasárnap 11:30 kor kezdődik, szónoka ft. dr. Vik János, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja. A szentmise után a hagyományokhoz híven körmenet is lesz.

Szamosdarai Nagyboldogasszony-plébánia

Szamosdara régi templomának jellegzetességeit nem ismerjük. Az 1483-ban épült templom a reformációkor a protestánsoké lett, s a plébánia megszűnt. 1739-ben Thoroczkay Serédy Klára elfoglalta a templomot a katolikusok részére, helyette a reformátusoknak fatemplomot építtetett. 1769. július 6-án szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére. A mai templom 1914-ben épült Boromisza Tibor püspök költségén, aki szeptember 20-án fel is szentelte azt. A búcsúi szentmise augusztus 15-én, vasárnap 12 órakor kezdődik, szónoka ft. Tzier Ernő csanálosi plébános lesz.