A szív- és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Romániában, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen. A szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető, elsősorban egészségesebb életmóddal, valamint rendszeres szűrővizsgálatokkal. A szív világnapja alkalmából az életmódváltást népszerűsítik — több mozgást, a dohányzás elhagyását, egészségesebb táplálkozást — hitelesen, megalapozottan, közérthetően.
Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint idehaza nem kevesebb mint 2 640 031 lakos szenved magas vérnyomásban, valamint 1 208 096 páciens szívizombetegségben, iszkémiás kardiomiopátiában. A nagyon gyakran előforduló szív- és érrendszeri betegségek a Szatmár megyeieket évek óta a születéskor várható élettartam alapján az utolsó helyre sorolják az országban. A statisztikák szerint hivatalosan a 2019-es esztendő végén 22 484 szatmári küszködött magas vérnyomással, iszkémiás kardiomiopátiában pedig 11 974-en szenvedtek.
Magas vérnyomás
A magas vérnyomás (hipertónia) a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség. Fő veszélyét a sokszor csak évek után kialakuló érrendszeri szövődmények jelentik. A legtöbb esetben az emelkedett vérnyomás kezdetben nem okoz jelentős panaszt a betegnek, és ez félrevezető lehet. Ezért hívják a hipertóniát „néma gyilkosnak”, mert szinte észrevétlenül is képes súlyos szervkárosodásokat előidézni. Az esetek 90 százalékban a magas vérnyomás kiváltó okát nem tudjuk meghatározni. Az esetek kis részében tisztázható a magas vérnyomás eredete, és a háttérben lévő betegség rendezésével sokszor a hipertónia is megszűnik.
A szív úgy működik, mint egy pumpa, ami a vért keringeti a testen át. A vérnyomás az a nyomás, amit a szív és az artériák fejtenek ki, hogy a vért továbbítsák a testben. A magas vérnyomás (hipertónia) az az állapot, melyben az ütőerek (artériák) falára feszülő nyomás meghaladja a normális értéket. A vérkeringés egy zárt rendszer, és ha az erek nem tágulnak ki kellően, hogy átengedjék a vért a test egyes részeibe, akkor a szívnek erősebben kell pumpálnia, hogy a vért mozgassa, és emelkedik a vérnyomás. A megnövekedett vérnyomás terheli a szívet, az erek falának károsodásához vezet, és olyan súlyos szövődményekkel fenyeget, mint a szívinfarktus, a szélütés (stroke), szívelégtelenség, perifériás érbetegség (érszűkület) vagy veseelégtelenség.
Egyetlen módon bizonyosodhatunk meg arról, hogy hipertóniában szenvedünk-e: ha megméretjük a vérnyomásunkat. A 25 évnél idősebb felnőtteknek évente egyszer szükséges ellenőriztetni a vérnyomásukat. 25 éves kor alatt rendkívül ritka a súlyos magas vérnyomás, és általában vesebetegség okozza. Különösen fontos, hogy bármely életkorú nőnek rendszeresen ellenőriztetni kell a vérnyomásást, ha tablettás fogamzásgátlót szed.
Iszkémiás szívbetegség
A szív- és érrendszeri megbetegedések (ezen belül elsősorban a koszorúér-betegség) a nemzetközi statisztikákban vezető helyet foglalnak el a mortalitást és morbiditást illetően. Az Amerikai Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban az iszkémiás kardiomiopátia okozta halálozás csökkenő tendenciát mutat, elsősorban a megelőzési stratégiák alkalmazásának tulajdoníthatóan. Ezzel ellentétben számos kelet-európai országban, így Romániában is továbbra is emelkedőben van a kardiovaszkuláris mortalitás prevalenciája. A WHO prognózisa szerint az idei, 2020-as évben az iszkémiás szívbetegség vezető halálok lesz.
A mozgáshiány, a magas kalória- és zsírtartalmú ételek fogyasztása és a dohányzás mind-mind a szív elégtelen vérellátásához vezet. Ezek a faktorok ugyanis hozzájárulnak ahhoz, hogy a koszorúerek belső falában zsírszerű lerakódások, plakkok alakuljanak ki, amik szűkítik az erek átmérőjét, tehát akadályozzák a véráramlást. Mindezek végeredményként pedig nem jut elég vér és ezzel oxigén a szívhez, vagyis kialakul a szívizom elégtelen vérellátása, az iszkémia. Természetesen az életmódon kívül genetikai tényezők, alapbetegségek és az életkor is rizikótényezőnek számít, de tény, hogy a megelőzésben az életvitelnek van a legnagyobb szerepe.
A szívizom elégtelen vérellátásának egyik legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom lehet. Előfordul, hogy csak enyhe diszkomfortérzés, esetleg nyomás, gyengeségérzet formájában merül fel, hiszen a panaszok megítélése egyénenként teljesen változó. Típusos esetben a mellkasi fájdalom mellé verejtékezés, légszomj, hányinger, nehézlégzés, félelemérzés társulhat, esetleg a fájdalom kisugárzik az állkapocsba, a karokba, a hátba. Ilyenkor haladéktalanul forduljunk orvoshoz!
Fontos a megfelelő életmód
Szívünk egészségéért tehát magunk is sokat tehetünk. Az egyik legfontosabb lépés a dohányzók esetében például a füstölés abbahagyása. A dohányzás ugyanis az egyik legfontosabb rizikótényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek. Kerülni kell a passzív dohányzást is, hiszen mások füstje is árt a szívünknek. Nem szabad hanyagolni a rendszeres egészségügyi szűréseket: a vérnyomás-, koleszterinszint- és vércukorszintmérés nagyon fontos, hiszen így még időben kiderülhetnek a problémák. Szívbarát módon kell táplálkozni: a telített zsírok fogyasztásának csökkentése, a friss gyümölcsökben és zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban gazdag, növényi olajokat tartalmazó étrend segít alacsonyan tartani a koleszterinszintet. Mozogni mindennap kell: már napi fél óra rendszeres testmozgással is hozzájárulunk a szív és az érrendszer egészségének megőrzéséhez.
Bumbuluţ Krisztina