Mint írta, a nyugat-balkáni országok ezúttal sem kapták meg a céldátumokat, az albánokkal és az észak-macedónokkal még meg sem indultak a tárgyalások, a szerbekkel megnyitott négy újabb tárgyalási fejezet — a 35-ből — pedig csak sovány vigaszt jelentett. Hangsúlyozta: az EU kezd visszacsúszni oda, hogy a brüsszeli Nyugat-Balkán-politika kioktatásból, leckéztetésből és szankciókból áll. Ez nem túl fantáziadús megközelítés, ráadásul veszélyes is — közölte.
„Ha valakik, akkor mi, magyarok jól emlékezünk arra, hogy milyen tragikus következményei szoktak lenni annak, amikor a nyugati világ büntetni akarja a Nyugat-Balkánt" — írta Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy az új német külügyminiszter, Annalena Baerbock a napokban például Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság vezető politikusát fenyegette szankciókkal. „Minket aggodalommal töltenek el az ilyen nyilatkozatok, hiszen Bosznia és Hercegovina itt van a közelünkben, az ország stabilitásának és békéjének fenntartása alapvető biztonsági érdekünk. Berlin messzebb van, de nem annyira messze, hogy ne lehetne bármikor elrepülni onnan Banja Lukába. Elrepülni és tárgyalni. Beszélni a boszniai szerbekkel. Velük és nem róluk. Lehet, hogy ez segítene a helyzet megértésében" — fogalmazott a külügyminiszer.
Szijjártó Péter leszögezte: az EU csak a tagállamok egyhangú döntésével vezethet be szankciókat bárki ellen, és Magyarország nem fog adni támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. „Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni" — közölte. Bővítés és nem szankciók: erről kell szólnia az EU nyugat-balkáni politikájának a jövőben — írta Szijjártó Péter.

MTI