A román külügyminisztérium bekérette hétfőn Magyarország budapesti nagykövetét, Zákonyi Botondot a magyar kormányfő Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén mondott beszéde miatt — tájékoztat az Agerpres hírügynökség.

Visszafogottság

A külügyminisztérium szerint a román fél megismételte, hogy a magyar féllel folytatott folyamatos diplomáciai párbeszéd keretében „ismételten visszafogottságra szólította fel a magyar tisztségviselőket a romániai magánlátogatások alkalmával tett nyilatkozatban és nyilvános üzenetekben, beleértve a Tusnádfürdőn szervezett nyári szabadegyetem és diáktábor idei rendezvényeit”.
A román külügy „meglepetését fejezte ki, hogy a magyar miniszterelnök nyilvános beszédében bemutatta a román fél által szóban, diplomáciai csatornákon keresztül” közölt üzeneteit.

Szijjártó nem lepődött meg

A tárca azt is kijelentette, hogy „az eme alkalommal tett helytelen nyilvános nyilatkozatok nem állnak összhangban a két ország közötti pragmatikus, konstruktív, jószomszédi és együttműködő kapcsolat előmozdításának céljával, amelyet a román fél támogat”.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn, a magyar bukaresti nagykövet bekéretése után kijelentette, hogy Magyarország abban érdekelt, „hogy a két ország közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapuljon”.
„Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a két ország közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapuljon, hiszen az mindkét országnak és mindkét nemzetnek csak a javára válik. Mi a magunk részéről továbbra is erre fogunk törekedni, mindig őszintén, a tisztelet nyelvén fogunk beszélni terveinkről, céljainkról és a fennálló helyzet értékeléséről” – közölte Szijjártó az MTI szerint.
Facebook-bejegyzésében Szijjártó pedig azt írta, hogy „nem okozott túl nagy meglepetést”, hogy a bukaresti nagykövetüket hétfő reggelre a román külügyminisztériumba kérették.
„A találkozó hangnemét és hangulatát nyugodtnak és udvariasnak lehet minősíteni. A román helyettes államtitkár által közöltek gyakorlatilag a korábbi demarsban megfogalmazott pontokat ismételték meg, ezúttal már a beszéd utánra aktualizálva” – írta bejegyzésében a magyar külügyminiszter.

Orbán köszöni Ciolacunak

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton levélben mondott köszönetet Marcel Ciolacu román kormányfőnek a napokban lezajlott bukaresti tárgyalásaikért, valamint a tusnádfürdői szabadegyetem zavartalan lebonyolításának biztosításáért – jelentette be a miniszterelnöki sajtóiroda.
„Szeretném megköszönni, hogy Bukarestben fogadott. Köszönöm Önnek és a román hatóságoknak, hogy a tusnádfürdői szabadegyetem biztonságát megteremtették, és a mai beszédem békés és zavartalan lebonyolítását lehetővé tették” – írta román kollégájának Orbán Viktor szombaton.
Hozzátette: a kettejük Tusványos előtti, szerdai bukaresti találkozója során született felvetések végrehajtásában a román kormányfő számíthat a támogatására és az együttműködésére.

Mit is mondott Orbán?

Tusnádfürdőn mondott beszédében Orbán Viktor kijelentette, hogy a román külügyminisztérium megüzente neki, miről beszélhet és miről nem szabad beszélnie, és ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy országa jövő évben átveszi az EU soros elnökségét, és „Magyarország egyik fő célkitűzése” az lesz, hogy támogassa Romániát a schengeni övezethez való csatlakozásra irányuló erőfeszítéseiben.
„A román állam egy hivatalos iratban azt tanácsolta, hogy ne beszéljünk arról, ami román érzékenységet sérthet, a kollektív kisebbségi jogokról, nem létező romániai közigazgatási egységekről. Ők valószínűleg Erdélyre és Székelyföldre gondolnak, de mi egy percig sem állítottuk, hogy ezek román közigazgatási egységek lennének”. – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn elhangzott beszédében.
Hozzátette: a román külügyminisztériumtól kapott dokumentum szerint vannak olyan dolgok, amelyekről beszélhet, de nem tüntetheti fel azokat rossz színben, például a nyugati értékeket. „Ma a nyugati értékek három dolgot jelentenek: a migrációt, az LMBTQ-t és a háborút, de ezeket nem is kell feltüntetni rossz színben, mert feltűnnek azok maguktól is”. Azt is mondta, hogy ha Ciolacu látogatna Magyarországra – mindegy milyen minőségében –, nem lenne neki megmondva, hogy miről beszélhet és miről nem.

Hírszerkesztő