A 2020-as évben a járványnak is köszönhetően csökkent a szervdonorok és szervátültetések száma Romániában. Az Országos Transzplantációs Ügynökség (ANT) adatai szerint 2020. december 31-én 5225 személy várt valamilyen szervre, közülük 582-en éppen a tavalyi esztendőben kerültek várólistára, miközben mindössze 241 szervátültetést hajtottak végre a 12 hónap alatt — mintegy félszázzal kevesebbet, mint 2019-ben. Dr. Radu Zamfir, az ANT elnöke szerint minderre olyan körülmények között kerülhetett sor, hogy egyes szervátültetési központok felfüggesztették egy időre a tevékenységüket a koronavírus-járvány okozta krízis miatt.
Tavaly elhunyt és élő donor általi szervátültetésre egyaránt sor került — 66 ízben volt szó agyhalál állapotában lévő személyekről, közülük 15-en voltak 18 év alatti fiatalok és gyerekek. A legtöbb ízben, 174 alkalommal veseátültetést hajtottak végre — 120 elhunyt és 54 élő donor révén —, májátültetésből 54-et regisztráltak, valamint négy szív- és egy tüdőátültetés is történt.
Az ANT statisztikája szerint 2020 végén 4792 személy várt vesére — közülük 366-an abban az esztendőben kerültek fel a listára — 18-an viszont elhunytak várakozás közben. Májra 401 személy várt, 206-an kerültek fel frissen a listára, és 31-en hunytak el, míg szívre 27-en vártak összesen, közülük 7-en a tavalyi évben lettek nyilvántartásba véve, 4-en viszont elhunytak, mielőtt megkaphatták volna a szervet.
Szatmár megyében is még mindig borzasztóan ritka a szervdonáció. 2020-ban két szervdonort regisztráltak megyénkben az Országos Transzplantációs Ügynökség tájékoztatása szerint: január 19-én és március 28-án hajtott végre szervkivételt a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban a szervkivételi csapat, miután az agyhalál állapotában lévő személyek szerveit transzplantációra ajánlották fel családjaik. A szatmári kórházban egyébként transzplantációra nincs lehetőség, csak a szervkivételre, a megyei egészségügyi intézmény akkreditált szervkivételi központ.
Sokkal több donor kellene
Ha baleset vagy betegség miatt egy létfontosságú szerv olyan mértékben károsodik, hogy többé már nem képes betölteni funkcióját, és semmilyen módon nem állítható vissza vagy pótolható, a beteg életét csak más személyek szerveinek beültetésével, azaz szervátültetéssel, transzplantációval lehet megmenteni.
A szervátültetés segítségével sok, korábban gyógyíthatatlan beteg élete megmenthető lenne, de még mindig rengetegen halnak meg azért, mert nem kapnak időben donorszervet. A donor- és szervhiány nem csupán itthon, de az egész világon problémát jelent, aminek enyhítéséhez nemcsak az egészségügyi ellátórendszeren belüli változásokra van szükség, hanem arra is, hogy mindenki többet tudjon erről a fontos témáról.
Két lehetőség van egyébként a szervadományozásra: elhunyt donor és élő donor által. Elhunyt donor esetében az agyhalál megállapítása után akkor történhet szervkivétel, ha az elhunyt életében nem tett ez ellen tiltakozó nyilatkozatot, és a hozzátartozói felajánlják a szerveit. Élő donor esetében pedig akkor történhet szervadományozás, ha a donor a beteg egyenes ági rokona. Nagy segítség lehet a hozzátartozó számára, ha ismeri az elvesztett hozzátartozó véleményét, mert nem alakul ki benne olyan félreértés, hogy neki kellene döntést hoznia az elhunyt helyett, amire nincs lehetőség az önrendelkezéshez való jog szerint. Az önrendelkezési jog a saját testre vonatkozik, éppen ezért senki nem dönthet más testéről, más szerveiről.
A szakemberek szerint kevés a donor, amiért részben a szervátültetésről való ismeretek hiánya okolható, amin a lakosság széles körű felvilágosításával lehet segíteni. Emellett az is segítheti a helyzet javulását, ha mindenki még életében tájékoztatja a hozzá közelállókat arról, hogyan dönt szervei sorsáról, hogy a nehéz döntést ne hozzátartozóiknak kelljen meghozni.
Bumbuluţ Krisztina