Ünnepi programokkal gazdagon fűszerezett újkenyér ünnepet tartottak augusztus 20-a alkalmából vasárnap Lázáriban, igazi Petőfi-unikum került be az egyébként is gazdag Lázári Közösségi Tájházba, vendéglelkész beszélt a haza és az apostoli király kapcsolatáról, megszentelték és megszelték az új kenyeret.

A megmaradás nem automatizálható

A lázári református templomban, dr. Erdélyi Pál felvidéki vendég-lelkész által tartott istentisztelettel kezdődött a 2023-as, negyedik lázári új kenyér ünnep. Igehirdetéséban a pap arra figyelmeztette a közösséget, hogy a haza megmaradása nem automatikus, mert a haza elveszíthető, a haza eltűnhet. István király volt az első, aki felismerte: megmaradni egyedül Krisztus által lehet.

Az ünnepi istentisztelet után Kolb Schvarczkopf Gábriel szavalt, majd a résztvevők a lázári református templom udvarán lévő Közösségi Tájházba vonultak át, ahol a nagy költő születése kétszázadik évfordulója alkalmából egy Petőfi-sarok került felavatásra és bemutatásra. A kordokumentumok dr. Boér Ádám nyugalmazott lázári háziorvos jóvoltából gazdagíthatják az intézmény gyűjteményét. dr. Boér - aki az eseményen maga beszélt az esetről -, volt az, aki rábukkant egy az Igazság című napilap 1969. július 27-i lapszámában megjelent Petőfi riportra, amely egy 1849. július 31-ei történetet ír le, ami nem egyéb volt mint Petőfi Sándor utolsó bejárt útja a segesvári csata után. Boér azt mondta, hasonló információt máshol nem talált, illetve hogy félretett ugyan másolatot az újságoldalról, de a lázári tájházban, üveglap alatt, az eredeti újságcikk tekinthető meg.

A tájházban hangzott el: írásos és megbízható bizonyíték van arra, hogy Petőfi járt Nagypeleskén és Lázáriban, sennek kapcsán Béres Antal biztosított mindenkit, hogy a Petőfi kultusznak lesz folytatása, polgármesterként feltett szándéka ezt a kulturális értékét a községnek megőrizni, erősíteni és bővíteni.

Dr. Boér beszámolója után Péter Károly, a Lázáriból elszármazott művész mutatta be festményeit és fafaragásait, beszélt kicsit a régi mesterségekről, majd a közönség átvonult a lázári parkban lévő Turul-emlékműhöz koszorúzni. Az szent-istváni emlékezésnek eme momentuma után a lázári kultúrházban folytatódott az ünnepség, ahol már az asztalon kerekedett a lázári határból való búzából a Nagy Tamás és családja kemencéjében kisütött házi kenyér, amelyet ökumenikus imát követően szelt meg dr. Erdélyi Pál felvidéki vendéglelkész. Itt Béres Antal polgármester arról beszélt, hogy komoly örökségünk van eleink által, de a magunk felelőssége is megvan abban, hogy milyen közösségben élünk, mit adunk tovább az unokáinknak. Barabás Erika lázári alpolgármester arra mutatott rá, hogy az új kenyérben a búzaliszt és a kovász mellett benne foglaltatik az összefogás, az isteni gondviselés és magának az életnek a körforgása is.

A kultúrházban ezután a szárazberki Lehajló Rozmaring néptáncegyüttes előadása következett, Bán Kristóf és Bántó Hanna szavaltak verset, majd a Lázári Keresztyén Generációk Egyesület kórusának és tagjainak előadása következett. A résztvevőket ezután terített asztal várta, a gulyásleves és a töltött káposzta mellé jóféle bor, és Badar Zsolt által felajánlott pálinka is járt, a vendéglátásért felelősé Református Nőszövetség tagjai gondoskodtak arról minden teríték mellé kerüljön a papok által frissen megszentelt Lázáriak Kenyeréből.

Princz Csaba

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!