Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke elmondta: önkormányzatonként változik, hol hogyan halad a lekérdezés, ám vannak típusgondok, ami több helyen lemaradást eredményez. A legfőbb probléma, hogy a lakosság bizalmatlan a számlálóbiztosokkal szemben. Kiemelte: fontos, hogy az emberek tudják, ez nem szól másról, mint a lakosság és lakhelyek felméréséről. Mint mondta, nagyon sokan azt hiszik, hogy a bevallott lakófelületük alapján fognak adókat fizetni, holott ez nem így van. Fogadjuk bizalommal a számlálóbiztosokat, akik arra kíváncsiak, hogy hány lakos él az adott településen — mondta Pataki Csaba. 
Az önkormányzatok részéről ez nagyon fontos, hiszen bizonyos normatív támogatásokra a lakosság etnikai összetétele alapján jogosultak, így a kisebbségek számára különösen fontos, sőt, egyenesen létfontosságú a pontos adatok bediktálása. Példaként a tanácselnök azt a 20%-os rátát hozta fel, ami sok helyen szükséges ahhoz, hogy a kormány biztosítsa a kisebbség tagjai számára az anyanyelvükön történő ügyintézést. Hangsúlyozta: rengeteget konzultált az utóbbi hetekben az önkormányzatok vezetőivel annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen fontos a lakosság összetételéről kirajzolódó pontos kép. Fejlesztések múlhatnak ezen, víz- és szennyvízhálózat kiépítése vagy akár óvodák, bölcsődék felújítása, kivitelezése. 
„A számok nem egyszerű adatok, a mindennapi életünket befolyásolhatják” — tette hozzá Pataki Csaba, hangsúlyozva: a külföldön élőkről sem szabad megfeledkezni, attól, hogy valaki más országban dolgozik, ő még szatmári lakosnak számít.

A rendszer is hibázott

A népszámlálás egyébként három fázisból áll, amelynek kapcsán a tanácselnök megjegyezte: azok, akiket nem sikerül személyesen elérni — mindenki, aki rendelkezik romániai személyi számmal, adózott már élete során, fizetett be közüzemi számlát —, bekerülnek egy halmazba, és ebből a halmazból fogják betölteni a végleges adaikat. Két dologgal pedig ezek a személyek nem fognak rendelkezni: nemzetiséggel és anyanyelvvel. A magyar közösség számára ez súlyos gond lehet.
Pataki Csaba azt is kifejtette, hogy véleménye szerint az Országos Statisztikai Intézet is hatalmas hibákat követett el, köztük az első szakasz lezárulta után, mert amikor elindultak a számlálóbiztosok házról házra, nem tudták, pontosan kik azok az emberek, akik még nem töltötték ki a népszámlálási kérdőívet — erről nem kaptak tájékoztatást a hivataltól. Sok esetben ez okozta azon helyzetek kialakulását, amelyek során sokszor olyan helyekre kopogtattak be a biztosok, ahol már régen mindenki online kitöltötte a népszámlálási kérdőívet. Ez nem az ő hibájuk volt, egyszerűen a hivatali rendszer miatt nem jutottak hozzá a megfelelő adatokhoz. 
A másik hiba, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámláláskor 100 ezer számlálóbiztos járta az országot, most pedig mindössze 25 ezer biztost alkalmaztak, mondván, hogy sokan már kitöltötték online a kérdőívet. Pataki Csaba szerint ugyanennyi számlálóbiztosra lett volna most is szükség, illetve megjegyezte: aki szeretne bővebb információkhoz jutni a népszámlálás menetéről, az keresse az RMDSZ munkatársait, valamint fontos, hogy hivatalos forrásokból tájékozódjon.
Járay Zsanett