A koronavírus-járvány első évében Románia bruttó hazai terméke reálértéken 4,4%-kal csökkent az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság előzetesen becsült adatai szerint (ezt később 3,9%-ra korrigálták). Az Erdélystat statisztikai elemzése rámutat: a GDP éves csökkenési üteme hat erdélyi megyében volt kisebb az országos átlagnál. A rangsor élén Kolozs megye áll, ahol a tavalyi visszaesés mindössze 1,2%-os volt, ezt követi Maros (1,8%), Szeben (3%), Fehér (3,2%), Brassó (4%), illetve Hargita megye (4,3%). Átlag feletti csökkenés Szilágy (4,7%), Máramaros (4,8%), Kovászna (5,1%), Temes (5,6%), Krassó-Szörény (6,1%), Beszterce-Naszód (7,2%), Arad és Bihar (7,7%), illetve Szatmár (7,9%) megyében volt.

Régiók súlya az országos GDP-ben

2020-ban Erdély tizenhat megyéje állította elő Románia bruttó hazai termékének (GDP-jének) a 32,9%-át, ami enyhén elmarad a 34,4%-os lakossági súlyától. Az elmúlt tíz évben Erdély gazdasági súlya enyhén növekvő tendenciát mutat: míg az évtized elején a régió hozzájárulása a GDP-hez 32% körüli volt, ez megközelítőleg 33%-ra emelkedett az elmúlt években. Szintén növekedett a Bukarest-Ilfov régió gazdasági ereje, amely a 11,6%-os lakossági arányát jóval meghaladva az ország bruttó hazai termékének mintegy 27%-át termeli meg. Románia történelmi régiói közül Havasalföld gazdasági súlya 27,5% körüli az országos GDP-ből, ami számottevően elmarad a 33%-os lakossági arányától. Ebben az összevetésben Moldva szerepel a legrosszabbul: miközben a lakosság 21%-a él ebben a régióban, a bruttó hazai termék 13%-a kerül itt előállításra.
Az erdélyi régiókon belül a Bánság, Közép-Erdély és Dél-Erdély a lakosságon belüli súlyához képest nagyobb mértékben, a Partium, Észak-Erdély és Székelyföld pedig kisebb mértékben járult hozzá a régió gazdasági volumenéhez. A 2011–2020-as periódus átlagaival számolva Dél-Erdély a régiós GDP 27,3%-át, a Bánság a 24,2%-át, Közép-Erdély a 21,2%-át, a Partium a 13,4%-át, Észak-Erdély a 8,3%-át, Székelyföld pedig az 5,6%-át adja. Az elmúlt tíz évben a relatív súlya Közép-Erdélynek növekedett jelentős mértékben, hozzávetőlegesen 20-ról 22%-ra, illetve a Bánságé csökkent, 25-ről 24%-ra.

A bruttó hazai termék változása

Nominális euró értéken számolva 2011 és 2019 között Románia bruttó hazai terméke 69%-kal nőtt, a bővülés minden régióban és szinte minden évben töretlen volt. A legnagyobb arányú növekedés Erdélyben tapasztalható (75%), Moldvában 73, a fővárosi régióban 72, Havasalföldön pedig 59%-os. 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében a gazdaság volumene minden régióban visszaesett.
Erdélyen belül 2011 és 2019 között a nominális euró értéken számolt GDP-növekedés Közép-Erdélyben volt a leghangsúlyosabb, az itt előállított volumen megduplázódott, de jelentős volt a bővülés Partiumban (78%), Dél-Erdélyben (73%), Észak-Erdélyben (68%), Székelyföldön (66%) és a Bánságban (61%) is.

Egy főre jutó GDP

A gazdasági teljesítmény volumene, illetve változása mellett fontos figyelemmel követni az egy főre eső GDP értékét is, ez mutatja meg, mekkora népességű térség állította elő az adott gazdasági eredményt — emeli ki az Erdélystat.
Az előzetes adatok alapján Romániában 2020-ban az egy főre jutó GDP értéke 11 162 euró volt. A nagyrégiók tekintetében Bukarest-Ilfov értéke kiugró, 25 142 euró, ezt követi Erdély (10 684), Havasalföld (9019), és Moldvában a legalacsonyabb, 7182 euró az egy főre jutó nemzeti termék. Az elmúlt tíz év tendenciáit tekintve (beleértve a 2020-as visszaesést is) a legnagyobb ütemben Moldva egy főre eső GDP-je nőtt: nominális euró értéken számolva 75%-kal. Ezt követi Erdély (73%) és Havasalföld (65%), a legkisebb mértékű bővülés pedig a fővárosi régióban volt (64%).
Erdélyen belül Közép-Erdély, Bánság és Dél-Erdély emelkedik ki, itt az egy főre jutó GDP 2020-ban 12 927, 11 817, illetve 11 681 euró volt. Ezektől viszonylag leszakadva következik a Partium (8446 euró), Székelyföld (7990 euró), majd Észak-Erdély (7704 euró).
A 2011–2020-as periódusban a legnagyobb bővülés Közép-Erdélyben tapasztalható, 102%-os, Partiumban 74, Dél-Erdélyben 73, a Székelyföldön és Észak-Erdélyben 66, a Bánságban pedig 54%-os.
Az erdélyi megyék szintjén sorrendben Kolozs, Temes és Brassó megyében a legmagasabb a 2020-as előzetes adatok szerint az egy főre jutó GDP értéke (rögtön Bukarest után), míg a legalacsonyabb Máramaros, Szatmár és Beszterce-Naszód megyében.
Szatmár megyében az egy főre jutó GDP folyamatosan nőtt 2011-től 2019-ig: 2011-ben még 4573 euró volt, 2019-re azonban elérte a 8269 eurót, tavaly azonban visszaesés következett, 7698 euróra csökkent. Ezzel az ország megyéi között a 28. helyet foglaltuk el.
Szintén fontos mutató, hogy az egyes régiókban regisztrált egy főre jutó gazdasági volumen hogyan viszonyul az országos átlaghoz. Az erdélyi régiók közül Közép-Erdély, Bánság és Dél-Erdély teljesít a romániai átlag felett, míg Partium, Székelyföld és Észak-Erdély jelentősen elmarad attól.

A teljes elemzés az erdelystat.ro honlapon olvasható, a megyei és regionális adatlapokon pedig megtekinthetők az elemzett periódus GDP-mérőszámai.