A kérdésre összesen 32.744 tanügyi alkalmazott válaszolt, és csak 32,5%-uk ellenezte a javaslatot. A kérdés tartalmazta, hogy sztrájk esetén a tanügyi alkalmazottak nem kapnának fizetést.

A válaszadók 77,8%-a helyeselte, hogy ne zárják le a tanulók első félévi tanulmányi eredményeit. 29.325-en válaszoltak erre a kérdésre, és csak 22,2%-uk nem értett egyet ezzel a javaslattal.

Arra a kérdésre, gondoltak-e már arra, hogy az anyagiak miatt otthagyják a tanügyben betöltött állásukat, a 32.744 válaszadó 59,2%-a válaszolt igennel.

A felmérést a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség készítette december 13-a és 21-e között. A kérdőívre válaszoló 32.744 tanügyi alkalmazott 92,2%-a pedagógus.

A három tanügyi szakszervezeti szövetség szerdán közleményben tudatta, megvárják a beígért találkozót a kormányfővel, valamint a tanügyi dolgozók körében tartott belső referendum eredményét, majd eldöntik, a tiltakozás mely formáját választják januárban.

A szakszervezetek emlékeztetnek, hogy az ágazat dolgozói 2020 szeptemberétől lettek volna jogosultak a 2017-ben elfogadott kerettörvény által előírt béremelésre, de a kormány elhalasztotta annak gyakorlatba ültetését.

'Jelenleg a tanárok olyan helyzetben vannak, hogy 2020 januárja óta nem kaptak fizetésemelést - ekkor kapták meg a törvény által 2022-re előírt alapbér és a 2018. decemberi alapbér közötti különbség második egynegyedét -, miközben 2020 januártól mostanig közel 11%-ra nőtt az infláció' - olvasható a közleményben, amely megalázónak nevezi a kormány által javasolt, körülbelül 65 lejnek megfelelő béremelést.
AGERPRES