A partiumi falugazdász-hálózathoz tartozó szatmári gazdálkodókat kérdeztünk arról, milyen benyomással kezdenek neki az idei aratásnak. Három dologban értettek egyet a szakemberek: a megszokottnál alacsonyabb lesz az idei termésátlag, kétszeres ára volt idén a termelésnek, és hogy kritikus méreteket öltött az aszály a megyében. A kilátásokat tovább rontja, hogy olyan információk láttak napvilágot, miszerint a felvásárlói lobbi máris elkezdett olyan elméletekkel előállni, amikkel lenyomhatja a felvásárlási árakat. 
Szatmár megyében — ahogyan Kelet-Magyarországon is — idő előtt elkezdődött az árpa aratása, az ok a súlyos aszály, amelyik mindkét régiót sújtja. A szárazság Szatmártól távolabb már nem annyira érződik, már Bihar megyében is jobb volt a csapadékhelyzet, mint ahogy a Duna–Tisza köze is jobban el volt látva, mint a mi régiónk.

Betakarítási idő

Fehér Gyula Tasnád és Szatmárhegy környéki falugazdász szerint az idei év eleje, már a kora tavaszi időszak nagyon szélsőséges időjárási viszonyokkal nehezítette a gazdák mindennapjait, ez az extrém száraz, csapadékmentes időszak bizony kihatott a kalászos gabonák betakarítási idejére is. Gazdaságonként eltérő lehet, de nagy átlagot tekintve az aratási időszak nagyban függ a vetés időpontjától, valamint a fajták eltérő tenyészidejétől is. Tasnád környékén az árpa betakarítása már június 22-től elkezdődött a korai tenyészidejű fajták esetében, ezzel ellentétben Szatmárhegyen a kombájnok csak tegnap kezdték el a 2022-es aratási időszakot.

Bajban a kukorica

Nagy Mátyás Hunor falugazdász Érszentkirály, Királydaróc, Krasznamihályfalva, Ákos, Dobra, Alsó- és Felsőszopor, Bogdánd, Szilágyszér, Hadadnádasd, Hadad és Lele viszonylatából összegzett lapunknak. Ahogy szinte egész Európában, úgy Románia északnyugati részén is terméskiesés várható, amelynek elsődleges oka a szárazságban keresendő. Sokak szerint az elmúlt 60 év legszárazabb nyara a mostani. Voltak területek Szatmár megyében, ahol április közepétől egészen június végééig mindössze 7 liter eső esett. Szatmár megye délkeleti részén is ugyanez a helyzet. A probléma viszont még inkább az, hogy az előrejelzések sem kecsegtetnek semmi jóval, hiszen eddig úgy néz ki, hogy ugyanez a száraz időjárás fogja jellemezni a júliusi hónapot is. A szárazság már kritikus mértékű, ami a szántóföldi növényeknél elsősorban a szóját és a napraforgót érintette a legsúlyosabban. A terméskiesés hatalmas mértékben lesz tapasztalható. A kukorica is szó szerint sínylődik ebben a szárazságban. Mostanáig még valahogy bírta a szárazságot a kukorica, de már a hét végére látható a levelek zsugorodása (furulyázása). Ha az elkövetkezendő két hétben nem kap esőt a kukorica, akkor ott is nagy bajok lesznek. Látszik, hogy a növény teljesen megállt a növekedésben, az eső hiánya miatt a gyomirtó szerek sem voltak száz százalékban hatásosak. Sok gazda a környéken még a műtrágyát sem szórta ki a területekre, hiszen az eső hiánya miatt az nem tudott volna hasznosulni. A nagy szárazság miatt a kukorica húzatása sem működött, hiszen a kapa csak karcolta a földet. A gazdákkal való beszélgetés során azt hallottam, hogy örülnek, ha az átlagtermés felét tudják idén learatni.

Elmúlt az optimizmus

Kovács Ottó, a megye északnyugati részét koordináló falugazdász szerint a földeken siralmas a helyzet csapadék tekintetében, ezen a részen április óta nem volt kiadós eső, az aszályhelyzet valós. Kökényesd környékén például elvetése óta nem kapott a gabona tízliternyi esőt. Az árpán, búzán, tritikálén már nem segítene, ha most esne, de a kukoricának most van a csőképződési időszaka, amelyik során a csapadék szerepe döntő. A csapadékhiány szempontjából a Szatmár–Kelet-Magyarország párhuzamra Kovács is felfigyelt, magyarországi gazdatársaitól kapott információk szerint az Alföldön 150 centiméteres mélységig csontszáraz a talaj, miközben a nyugati magyar országrész dőzsölt a csapadékban. A drágulások hatásait a gazdák tavaly ősz óta szenvedik: a műtrágya háromszorosára drágult, az üzemanyag ára megduplázódott, és ahogy drágult a gáz és a villany, úgy nőtt az alkatrészek ára is. A bajokat tetőzi, hogy eső nem volt, a termésátlagot illetően még találgatásokba sem akar bocsátkozni Kovács, szerinte aki gazdálkodik, és év elején még optimista volt, az most már nem az. A piaci realitás ilyen körülmények között az lenne, ha legalább kétszer annyit kapnának a terményért a gazdák idén, mint tavaly kaptak.

Nincs talajvíz sem

Fodor István (Vetés, Szamosdob, Majtény, Szatmárhegy, Apa, Aranyosmeggyes, Krasznabéltek, Szatmárnémeti, Erdőd) szerint a tavaly 1500–1800 lejes földmegmunkálási költségek idén már 2250–2500 lejre rúgtak, óriásit emelkedtek a gabonatermesztés költségei. Ehhez képest az árakat illető kilátások nem túl kedvezők a gazdák számára, a legtöbb esetben majdhogynem a piros zónába kerülnek a gazdaságok, ha az értékesítésről van szó. A megdrágult költségek okozta helyzetet súlyosbítja az aszály, Fodor becslései szerint 200 milliméter csapadéknak simán híja van a szatmári földeken. Az árpa aratása nagyrészt be van fejezve az általa koordinált településekhez tartozó földeken, a korai búzát „kóstolgatják” a kombájnos gazdák. Figyelni kell a repcére és a zabra is, mert ha beérnek, azokat azonnal és gyorsan le kell aratni, majd következhet a kései búza és a tritikáléföldek figyelése az aratás szempontjából.

Princz Csaba