Egészség

Sokáig „megbúvó”, tünetszegény betegség

Romániában 1909 nőnél diagnosztizáltak petefészekrákot a tavalyi évben / Fotó: ivfspecialists.com
2021.06.02 - 16:00

Világszerte közel 200 ezer nő — közülük mintegy 60 ezren Európában és 20 ezren az Egyesült Államokban — betegszik meg évente rosszindulatú petefészek-daganatban, más néven petefészekrákban, amely nőknél a 6. helyen áll a leggyakoribb rosszindulatú elváltozások között. A petefészekrákos nők közel 75 százaléka hal meg évente ebben a betegségben. Figyelembe véve az érintettek számát a nőgyógyászati daganatok közül a petefészekrák a leggyakoribb halálok. Az idősebb nőknél gyakoribb a betegség kialakulása, mint a fiatalabbaknál, az átlagos életkor 60 év. Az esetek túlnyomó többségében a betegséget kiváltó okok ismeretlenek. Az esetek mintegy 5–10 százalékában a petefészekrák kialakulása családi eredetű, és genetikai változásokra vezethető vissza.

A Romániai Rákbetegek Egyesületeinek Föderációja (FABC) szerint tavaly Romániában 1909 nőnél diagnosztizáltak petefészekrákot, közülük 1121-en elveszítették a harcot a betegséggel szemben. Míg a méhnyakrák vagy emlőrák a már jól ismert szűrőprogramokkal korán felismerhető, sajnos a petefészekrákot általában csak későn diagnosztizálják. Ez nem romániai sajátosság, a korai stádiumok tünetszegénysége miatt a világon mindenhol ez a jellemző.

Mik lehetnek a tünetek?

Dr. Cezar Irimia, a FABC elnöke szerint ha a petefészekrákot kezdeti stádiumban felismerik, akkor a túlélési esély 94 százalék. Éppen ezért közzétették, hogy melyek azok a tünetek, amelyekre minden nőnek oda kell figyelnie.

A korai jelek alig észrevehetők, gyakori a téves diagnózis, a késői felismerés. Sokféle általános tünet utalhat a betegségre: érdemes felfigyelni rá, ha változás áll be az étkezési szokásokban, emésztési zavar támad, ha gyakran jelentkezik teltségérzés, hasi puffadás vagy vizelési inger, deréktáji, kismedencei fájdalom, rendszertelen vérzés, fáradékonyság, gyengeség, súlyvesztés. Ezek miatt a nem specifikus tünetek miatt a beteg először a háziorvoshoz fordul. Azonban ha az a látogatás nem hoz eredményt, feltétlenül nőgyógyászhoz kell menni, aki ultrahang-, röntgen-, CT-, MR-, PET-CT-, illetve tumormarker-vizsgálat (a vérből nyert adatok) segítségével felállíthatja a helyes diagnózist.

A Petefészekrák Világkoalíció nemrégiben 1500 petefészekrákban szenvedő nőt vizsgált meg, és megállapította, hogy tízből 9 nőnél több tünet jelentkezett a diagnózis előtt, ugyanakkor háromból két nő nem hallott még a petefészekrákról korábban, vagy semmit nem tudott a betegségről, tünetekről, diagnózisról. Ha tisztában vagyunk a tünetekkel, és időben orvoshoz fordulunk, az életmentő lehet — hangsúlyozta dr. Cezar Irimia.

Bumbuluţ Krisztina

Ajánljuk még a témában:

Egészség

Javítani kell a rákellátás esélyegyenlőtlenségein

Február 4-én, a rákellenes világnapon sok szó esik a rosszindulatú daganatos betegségekről, de a figyelemfelhívásnak nem szabad csak erre az egy napra korlátozódnia. A Nemzetközi Rákellenes Unió egy hároméves kampányt indít az esélyegyenlőség érdekében.
Egészség

Mellrák: a szűrés az első lépés a gyógyulás felé

A korai felismerés és kezelés után jó eséllyel gyógyítható a mellrák, a romániai nők mégsem vizsgáltatják meg magukat. Egy EU-s projekt keretében a következő egy évben a megye 20 családorvosi kabinetjéhez tartozó pácienseken végeznek majd szűrővizsgálatokat.
Egészség

Vegyszermentes megoldásokkal próbálkozzunk!

Sok vizsgálatban a növényvédő szereknek való kitettség mértéke összefüggést mutatott különböző típusú daganatok kialakulásával. Igyekezzünk minél kevesebb peszticidet használni, az otthonunkban pedig részesítsük előnyben a vegyszermentes megoldásokat!