A szövetség Klaus Iohannis hétfő délutáni kijelentéseire reagált az MTI-hez eljuttatott dokumentumban. Az államfő ezúttal azzal vádolta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan "párhuzamos közigazgatási törvénykönyv" elfogadását támogatja, amely "kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein", ami a "Székelyföld autonómiájához vezet".

Az RMDSZ értelmezésében az államelnök - miközben példaértékűnek tekinti kisebbségi szempontból Romániát - azt nehezményezi, hogy az RMDSZ a 2001 óta érvényben levő nyelvhasználati jogok megerősítését és a közösségi szimbólumok büntetlen használatát kéri.

"Ezt kértük 2018-ban, amikor az új közigazgatási törvénykönyvbe javaslatunkra bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelv-használati jogai utólag nem korlátozhatók. Az új törvénykönyv rögzítette, hogy ezután ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat" - emlékeztetett a szövetség.

A törvénykönyvet a parlament 2018. július 9-én megszavazta, de mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL), mind pedig a párt soraiból államelnöké választott Klaus Iohannis megtámadta az Alkotmánybíróságon. Rá egy évre, 2019. július 3-án sürgősségi kormányrendelettel fogadta el a Dăncilă-kormány a PSD által kidolgozott új közigazgatási törvénykönyvet. Ez a jogszabály már számos ponton csorbította a magyar közösség megszerzett jogait.

"A szélesebb körű anyanyelvhasználatért és közösségi szimbólumaink büntetlen használatáért nyújtottuk be 2019. október 28-án saját közigazgatási törvénykönyv-tervezetünket, ami tartalmazta azokat a javaslatokat, amelyeket a parlament egyszer már elfogadott. Ezt a törvénytervezetet fogadta el 2020. április 8-án hallgatólagosan a szenátus, ez ellen szólalt ma fel az államelnök" - magyarázta az RMDSZ állásfoglalása.

A szövetség közölte: RMDSZ a magyar közösség anyanyelvhasználatának megerősítéséért és kibővítéséért küzd immár 30 éve folyamatosan. Nyomatékosította, hogy nem az utcán, hanem a parlamentben teszi ezt, és a parlamentnek sem a "sötét szobáiban", ahogyan az államelnök a múlt héten fogalmazott, hanem a plénum előtt, és mindig alkotmányosan.

A dokumentum szónoki kérdésekkel zárul. "Miért baj az, ha azt kérjük, hogy a kórház vagy a polgármesteri hivatal mellett a rendőrségen is lehessen magyarul beszélni ott, ahol 20 százalék a kisebbség aránya? Bukovina zászlaját fel lehet vonni, de a székely zászló használatáért büntetés jár?"