Az RMDSZ hat hónapra szóló támogatási megállapodást ír alá Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel – jelentette be hétfőn Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Közlése szerint az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai csaknem egyhangúlag – egy tartózkodás mellett – döntöttek a Niculescu-kormány támogatásáról. Ezt megelőzően egyeztettek a területi szervezetekkel, és a Szövetségi Állandó Tanács is megvitatta a kérdést.

Rövid és egyszerű

Kelemen Hunor a parlamentben adott sajtónyilatkozatában elmondta, az áprilisig vagy májusig szóló megállapodás rövid és egyszerű lesz, tartalmát pedig az aláírás után hozzák nyilvánosságra.

Közölte azt is, hogy az államtitkári és prefektusi tisztségekről nem tárgyalt Luca Niculescuval. Ha a kijelölt miniszterelnök egyeztetni kíván ezekről, az RMDSZ kész a párbeszédre; ellenkező esetben a szövetség által támogatott tisztségviselők távoznak posztjukról. „Nincsen ezzel semmi probléma” – tette hozzá a szövetségi elnök.

Szerinte 2027-ben az állami nyugdíjakat és a közszférában dolgozók béreit is az inflációhoz kell igazítani, mivel a 2025-ös és a 2026-os pénzromlás jelentősen csökkentette a vásárlóerőt.

A szövetségi elnök hangsúlyozta azt, hogy az intézkedés pluszterhet róna a költségvetésre, és a végső döntést a kormánynak kell meghoznia.

Indexálás, támogatás

A kis jövedelmű családokat is támogatni kell a hideg évszakban, mivel a villamosenergia és a földgáz ára is emelkedik. A jogosultsági jövedelemhatár megállapítása szerinte a kormány szakapparátusának a feladata, de úgy véli, ezek a családok nem maradhatnak segítség nélkül.

Az RMDSZ elnöke arra is rámutatott, hogy az egyszerű indexálás nem szünteti meg a közalkalmazottak közötti bérkülönbségeket. Sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányprogram szerint az új egységes bértörvény elfogadását jövőre halasztják. Álláspontja szerint a jogszabályt még a 2027-es költségvetés jóváhagyása előtt el kellene fogadni.

Sajátos helyzetek

A közigazgatási-területi átszervezésről Kelemen Hunor azt mondta: reformra szükség van, de azt nem lehet kizárólag statisztikai és matematikai szempontok alapján végrehajtani. Figyelembe kell venni a földrajzi adottságokat, valamint a falvak, községek és kisvárosok sajátos helyzetét – tette hozzá. Hangsúlyozta, nem lehet egy bukaresti irodából „meghúzni a vonalat”, és egységesen ötezer fős alsó népességhatárt előírni. Az ország különböző régióiban élő magyar közösségek helyzete jelentősen eltér – mondta, hozzátéve, hogy a közigazgatási reform nem változtathatja meg egyetlen település etnikai arányait sem.

Hírszerkesztő
(Fotó: archív)