Az elmúlt 30 év legalacsonyabb részvétele mellett zajlott tegnap a parlamenti választás, melyen Szatmár megyéből a szavazásra jogosult személyek alig 29,26 százaléka, azaz a 312 869 személyből alig 91 551 tett eleget állampolgári kötelezettségének; ez elmarad a négy évvel ezelőtti adattól, amikor 34,96 százalékos volt a szavazási kedv, illetve a szeptemberi helyhatósági választásoktól, amikor 45,02 százalékos részvételi arányt mértek.

Szatmár megyében hat városban és ötvenkilenc közigazgatási egységben összesen 337 szavazóházban zajlott a parlamenti választás. A szavazóhelyiségeket előzetesen fertőtlenítették, s minden óvintézkedést megtettek a biztonságos szavazás érdekében. A koronavírus-járvány terjedése miatt hozott megszorító intézkedések okán rendhagyó volt a korteshadjárat is, és már előre érezhető volt, hogy a részvétel is alacsony lesz, 30 éve nem voltak ilyen kevesen voksolni. A szatmáriak már a kampány során hangoztatták, hogy nem mennek szavazni, amikor nem lehet iskolába, óvodába járni, amikor a megyeközpontot két hétig vesztegzár alá vonták, amikor megszorító intézkedések sora van érvényben jelenleg is. A távol maradók viszont ezzel csak azt érték el, hogy a szavazásra jogosultak kevesebb mint egyharmada döntött az ő sorsukról is az elkövetkező négy évet illetően. Hogy ez jó döntés volt-e, arra majd az idő választ ad.

Erőteljes mozgósítás

A szavazóházak 7 és 21 óra között fogadták a választópolgárokat. 8 órakor a szatmáriak alig 1,21 százaléka voksolt, míg 12 óráig egy százalékkal kevesebben voksoltak, mint négy éve. 14 órakor még a 14 százalékot sem érte el a részvételi arány, számszerűen a mostani 42 ezer szavazat állt szemben az előző parlamenti választás 52 ezrével. 15 óráig Nagykárolyban négy évvel korábban csaknem 5000 személy adta le már a voksát, míg tegnap a voksolók száma alig haladta meg a 3500-at. Ezen óráig Sárközújlakon több mint 350 személlyel kevesebben szavaztak, Tasnádon pedig az előző parlamenti választáshoz viszonyítva több mint 700 szavazat volt a különbség. A délelőtti adatokat látva szinte minden politikai párt rendkívüli mozgósításba kezdett, aminek az lett az eredménye, hogy urnazárásra elmozdult Szatmár a legalacsonyabb részvételi aránnyal szereplő megyék sorából, és már inkább a középmezőnyt közelítette meg a részvételi adatok tekintetében, és alig 2,5 százalékkal maradt el az országos átlagtól.

A legnagyobb közösségi oldalon szinte egész nap jelentek meg azok bejegyzései, akik külföldön élnek, és mégis fontosnak érezték, hogy éljenek törvényes jogukkal, és szavazzanak. Volt, aki arról számolt be, idén úgy döntött, hogy levélben szavaz. Két hete elküldte a szavazólapját, és megkapta a visszajelzést: megkapták a levelét. Egy másik szatmári, ám külföldön élő fiatal elmondta, hogy rászánta az idejét arra, hogy elmenjen szavazni egy hazaváró országért, ahol minden magyarnak helye van. A külföldön élők egyöntetűen arra buzdították az itthon élőket, szánják rá azt a pár percet a napjukból, és voksoljanak, hogy aztán ne okolhassanak mást azért, mert a rendszer nem úgy működik, ahogy szeretnék.

Megyénkben a 45–64 év közötti korosztály szavazott legnagyobb arányban, míg a 18–24 éves korosztályból a legkisebben. A szavazási kedv ez alkalommal is kisebb volt városon, mint vidéken.

Szavazókedv városon

Szatmárnémetiben a 99 178 szavazati joggal rendelkező polgárból 30 109-en voksoltak, ami 30,35 százalékos részvételt jelent. A nagyobb arányban a Grigore Moisil Általános Iskolában kialakított 60-as számú szavazóházban voksoltak (45,01%), de a Rákóczi Ferenc Általános Iskola 68-as (41,3%) és 67-es szavazókörzetében (43%), illetve a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban működő 64-es szavazóházban (42,12%) is sokan szavaztak, a legkisebb részvételi arány a Mircea Eliade Általános Iskolában működő 25-ös szavazóházban (18,54%) volt.

Nagykárolyban a 20 391 szavazásra jogosult személyből 5828-an szavaztak, ez mindössze 28,58 százalékos részvételt jelent. A legnagyobb arányban (38,92%) a Ianculeşti Óvodában kialakított szavazóházban voksoltak, legkisebben (24,03%) a Nagykárolyi Elméleti Líceumban működő szavazóházban. A nagykárolyi alacsony szavazókedv már a négy évvel ezelőtti parlamenti választások alkalmával is megmutatkozott.

Tasnádon 29,98 százalékos volt a részvételi arány, ahol a 7528 szavazásra jogosult személyből 2257-en járultak az urnák elé, ami szintén elmarad a négy évvel ezelőttitől.

Sárközújlakon kissé elmaradt a szavazási részvétel a megyei átlagtól, ugyanis az 5690 szavazásra jogosult választópolgárból 1543-an szavaztak, ami 27,11 százalékos részvételi arányt jelent.

Erdődön alig 22,04%-os részvételi arányt regisztráltak, amely jelentősen elmarad mind a megyei, mind az országos átlagtól. Itt az állandó szavazólistán szereplő 5851 személyből 1290 szavazott.

Avasfelsőfaluban is kevesen járultak az urnák elé, a részvételi arány 23,1%, a 13 892 szavazásra jogosult személyből 3210 voksolt tegnap.

… és vidéken

A vidéki településeken is változó volt a szavazási kedv, egyedül Szokond községben haladta meg a részvételi arány az 50 százalékot (51,08%), míg a legkisebb arányban Tartolc községben voksoltak (14,94%). Szintén 20 százalék alatti részvételi arányt regisztráltak Kisgérce községben, ahol a szavazásra jogosultak 17,13%-a voksolt, Bikszád községben, ahol 15,27% a részvételi arány, illetve Komorzán (18,31%) és Avasújfalu (18,07%) községekben. A magyarlakta települések tekintetében elmondható, hogy Pusztadaróc községben volt a legnagyobb a részvételi arány, itt a választásra jogosultak 43,12 százaléka élt alkotmányos jogával, ám ez is jócskán elmarad a négy évvel ezelőtti részvételi aránytól, akkor ugyanis a szavazásra jogosultak 52,82%-a nyilvánított véleményt. Kaplony (42,38%), Érendréd (42,2%), Csaholy (42,18%) és Szatmárhegy (41,1%) községekben is a megyei átlag fölötti részvételi arányt mértek, Kálmándon viszont jelentős visszaesés tapasztalható, hisz négy évvel ezelőtt 50,38 százalékos részvétel mellett zajlott a parlamenti választás, most pedig 36,69%-os jelenléttel zárult a szavazás. 40 százalék közeli részvételi arányt mértek Mezőfény községben, a szavazásra jogosult 1601 személyből 639 voksolt. Avasújváros és Lázári községek lakói is az átlag felett szavaztak. Előbbiben a 3134 szavazásra jogosult személyből 1191 voksolt, ami 38 százalékkos részvételt jelent, utóbbiban az 5068-ból 1887 járult az urnák elé, ami 37,7 százalékos részvételi aránynak számít. Meglepően kevesen járultak az urnák elé Vetés községben, ahol a szavazásra jogosult 4462 személyből 980 voksolt, ez 21,96 százalékos részvételi arányt jelent, de nem döntött rekordot Túrterebes község sem, ahol a 3415 szavazásra jogosultból 884-en szavaztak.

Sógor Beáta

Fotók: Kallós András