Rengeteg érdeklődő vett részt a 2025-ös évi debreceni református egységnapon május 23-án és 24-én, annak ellenére, hogy hűvös volt az idő. A nagytemplom és környéke adott otthont az eseménynek, amelyen az egyház különböző szolgálatai mellett zenei, ifjúsági és gyermekprogramok, nőszövetségi konferencia gazdagította az egységnapra látogatókat.

Az idei találkozóra az egész Kárpát-medencéből és a világ távoli pontjairól, Argentínából, Ausztráliából és az Amerikai Egyesült Államokból is érkeztek résztvevők.

Ünneplő közösség lepte el Debrecen főterét: református hívek ezrei gyűltek össze az egységnap nyitóalkalmára a nagytemplom előtt. A harangszót követően elsőként Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke osztotta meg gondolatait. A püspök igei üzenetében az egységnap mottójára építve elmondta: az igazi jövő nem politikai vagy gazdasági rendszerekben keresendő, hanem Jézusban, aki legyőzte a halált és örök életet kínál számunkra.

Papp László Debrecen polgármestere történelmi kontextusba helyezte az eseményt, kiemelve a város szerepét a magyar református identitás formálásában. Emlékeztetett arra, hogy a város már az 1530-as évektől kezdve a protestáns gondolkodás egyik bölcsője, a hit, a kultúra és a közösség erejének szimbóluma.

Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány ügyvezető igazgatója a Szeretethíd programra – idén az egységnappal egy időben tartottak – reflektálva osztott meg egy történetet. A kishajóját elveszítő, majd azt visszavásárló kisfiú példáján keresztül mutatta be Isten szeretetét: Ő az, aki „először megalkotott, majd visszavásárolt” minket – ez a megváltás lényege.

Nőszövetségi konferencia

A nőszövetségi konferencián Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Pál apostol galatáknak írt levelének az első fejezetéből olvasott fel. (Gal 1,10–16) A püspök igehirdetésében úgy fogalmazott, hogy az evangélium mindenestől az Isten műve, akitől minden jó származik. Jó azt megélni, hogy a számunkra nehézzé váló problémákat Isten megoldja, könyörületével megszabadíthat minket. Az Úr az evangélium örömének ajándékát nyújtja át számunkra, segíteni akar és a jó irányba terelni minket.

Nagy Erika a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nőszövetségi elnöke elmondta: tiszteletüket fejezték ki Zsindelyné Tüdős Klára emléktáblája előtt, ahol megemlékeztek Isten országának építésében tett munkásságáról. A Nagytemplomban 1500 nőtestvérrel együtt vehettek részt a Tiszántúli Református Nőszövetség nyári konferenciáján. Nagy Erika a 37. zsoltár 4. és 5. verseivel mondott áldást a KRE nőszövetségeinek képviseletében: „Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik.”  Ugyancsak tőle tudtuk meg, hogy a debreceni egységnapon szervezett nőszövetségi konferencián Érmelléket 61-en, Bihart 20-an, Szatmárt 165-en (20 gyülekezetből), Somlyót 12-en, Aradot 25-en, Nagybányát 80-an, Temesvárt 56-an, Nagykároly 20-an képviselték.

A konferencián a jubiláló és az újonnan alakult nőszövetségek számára emléklapot adtak át, a köszöntők, beszámolók mellett a közös ima és ének, illetve a zenei előadások gazdagították a konferenciát.

A Debreceni Református Kollégium udvarán az öregdiákok kézműves vására különleges találkozásokat kínált, ahol alkalmuk nyílt beszélgetni könyvkötővel, ékszerkészítővel, csipkeverővel és grafikussal, illetve kipróbálhatták, hogyan pattog egy nemezelt labda. Mindannyian egykor a kollégium diákjai voltak, néhányuknak hivatása a kézművesség, és van, aki kikapcsolódásként alkot.

Kolumbán Vilmos József: Egyedül kegyelemből állhatunk meg Isten színe előtt

Ünnepi úrvacsorás istentisztelettel zárult a magyar református egységnap központi eseménye. Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök hirdette az Igét, prédikációjában a kegyelemből való megigazulásról, az Isten előtti hódolatról és a magyar reformátusok hitbéli egységéről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az embernek lehetősége van belépni a szent helyre – de nem a saját érdemei alapján, hanem egyedül Isten kegyelméből. Kiemelte a reformáció nagy felismerését, miszerint az ember nem a törvény cselekedetei által, hanem hit által igazul meg Isten előtt. 

Az istenfélelem helyes értelmezéséről beszélve rámutatott: nem a rettegés, hanem a szent tisztelet az, amely meghajlásra, alázatra és engedelmességre indítja az embert. Megállapította, hogy a Kárpát-medencei reformátusoknak különböző történelmi, földrajzi és kulturális háttere van, a hitük és a nyelvük azonban közös. Példaként említette a dunántúliak, a mezőségiek, a tiszántúliak, a felvidékiek, a délvidékiek és a székelyek eltérő kegyességi hagyományait, ezeket azonban összefogja a közös hit, a magyar nyelvű Biblia, a zsoltárok, a hitvallások, a reformáció öröksége.

Kiemelte: fontos a múlt bűneinek felismerése és az azokkal való szembenézés, de legalább ennyire fontos az is, hogy egyház az egységet ne csak mint ajándékot, hanem mint küldetést, feladatot élje meg, amit őrizni, ápolni és építeni kell.
”Ezt az egységet csak akkor tudjuk megtartani, ha imádkozunk és teszünk egymásért, ha hordozzuk egymás terhét, ahogyan tettük és tesszük ezt kárpátaljai testvéreinkért is. Szent küldetés ez az egység azért is, hogy Krisztus igazságát fennhangon hirdessük” – hangsúlyozta.

reformatus.hu / Hírszerkesztő
(Fotók: reformatus.hu és facebook.com/magyarorszagireformatusegyhaz)