Az év elején kitört világjárvány a gazdasági tevékenységek leállításához vagy az aktivitás csökkentéséhez vezetett, súlyos következményekkel járt a pénzügyi piacokon is. Ezek esetében stratégiát váltottak a befektetők, és a pénzeszközöket magas színvonalú és alacsony volatilitású eszközökre vagy akár készpénzre váltották. Tavaly decemberhez képest a részvénypiaci indexek jelentős csökkenéseket tapasztaltak világszerte, Románia esetében viszont a tízéves értékpapírok hozama 50 bázisponttal (0,5 százalékkal), nőtt február és március között, írja az évi helyzetre érvényes jelentésében Dan Armeanu, a román pénzpiaci felügyelet (ASF) magánnyugdíjrészlegének alelnöke.

Jobb, mint a banki letét

Ehhez képest a főleg helyi és regionális kitettségű romániai magánnyugdíjpénztáraknak sikerült hatékonyan kezelniük a válságot, így 2020 harmadik negyedévének végén a megtérülési ráta reálértékben is pozitív volt. Szeptember végére 4,7 százalékos hozamot mutattak a magánnyugdíjkötvények, ami az utóbbi öt év évi 2,42 százalékos inflációs átlagát figyelembe véve jó eredmény. Hasonló mértékűek a lejben nyitott takarékszámlák banki kamatai is, tehát ezekhez képest is inkább megérte magánnyugdíjletétben tartani a megtakarításokat.

Armeanu mérései szerint a közepes kockázatú önkéntes nyugdíjalapok rövid távú csökkenést regisztráltak márciusban, és később teljes mértékben helyreállt az értékük, és szeptember végén 4,1 százalékos megtérülési rátát sikerült elérniük, amely szintén meghaladja az elmúlt 5 év átlagos inflációs rátáját.

A jövőben is jobb lesz

Összegzésképpen elmondható, hogy a korlátozások időszakában a magánnyugdíjpiac jövedelmezőségének csökkenése tiszavirág-életű volt, és jóval alacsonyabb is, mint a pénzügyi piacoké, ráadásul szeptemberben meghaladják az év elején rögzített értékeket, írja végül a pénzpiaci felügyeleti alelnök. A piacok fellendülésével — a kormányok és a központi bankok döntéseinek hatására — a nyugdíjalapok voltak azok, amelyeknek köszönhetően teljes mértékben helyreállt a pénzpiaci helyzet. Az egészségügyi válság alakulásától és az új megszorításoktól függően a gazdaság új összehúzódására lehet számítani, ami természetesen ki fog hatni a pénzügyi piacokra, ideértve a nyugdíj- és befektetési alapokat is. Így a következő hónapokban nagy volatilitás és ciklikus csökkenések időszakainak lehetünk tanúi, a nyugdíjalapokra gyakorolt hatás lesz azonban a leginkább korlátozott a közeljövőben is.

Princz Csaba