A Roche szakértőkkel kidolgozott egy olyan, egészségügyi rendszereket jellemző mutatót, amelynek segítségével értékes információk nyerhetők az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságával kapcsolatban. Svájc és a skandináv országok jelenleg élen járnak Európában, ha az egészségügy fenntarthatóságáról beszélünk, azonban jelentős regionális eltérések figyelhetők meg. A legalacsonyabb értékekkel az olyan kelet-európai országokban találkozunk, mint Románia, Litvánia, Bulgária és Lettország.

A platform négy területen mutatja be, hogy az adott országok egészségügyi rendszerei mennyire illeszkednek a lakosság egészségügyi állapotához, azt mennyire tudják kiszolgálni. Az egyik a Fenntarthatósági Index (Sustainability Index), mely a lakosság általános egészségi állapotát és az egészségügyi rendszert jellemzi, a másik két terület egy-egy betegségspecifikus mutató, az Emlőrák Index (Breast Cancer Index), illetve a Sclerosis Multiplex Index, melyek ugyanezen elvek mentén az emlőrák és az SM-betegek ellátását jellemzi. A platform felállít ugyanakkor egy rangsort az országok között, mely jelzi, hogy az egyes országok egészségügyi rendszerei milyen mértékben szolgálják ki a lakosság egészségügyi igényeit.

Fenntarthatósági Index

Az általános fenntarthatósági index szerint az európai országok közül Norvégia, Svájc, Dánia, Svédország, Hollandia és Németország állnak az első helyeken. Ezekben az országokban illeszkedik leginkább az egészségügyi ellátórendszer a lakosság egészségi állapotához és a legkorszerűbb szakmai elvárásokhoz. Ezeknek a helyezéseknek számos oka van, amelyek közül csupán az egyik az országok gazdasági helyzete. Az élen álló országok a szakértők által kidolgozott 0 és 100 pont közötti skálán 70–77 pontot kaptak. 100 pontot egyik sem ért el, hiszen tökéletes, késznek tekinthető egészségügyi rendszer nincs, az folyamatosan fejlesztésre szorul. 
Románia ebben a rangsorban a 28. helyen áll 39 ponttal. A hozzáférhetőség szempontjából a 26. helyen állunk, az egészségügyi állapotunkat tekintve a 28. helyen vagyunk, csakúgy, mint az innováció terén, minőség szempontjából utolsó előtti az ország, míg az egészségügyi rendszer azon képességét tekintve, hogy a jövőben kielégítse a lakosság igényeit, egész jól állunk a korábban felsoroltakhoz képest, hiszen a 13. helyen szerepel Románia.

A fenntarthatósági index a hozzáférés kapcsán többek között az orvosok és nővérek számát, az ellátandó egészségügyi szükségleteket és a hozzáférés témaköreit vizsgálja. Az egészségügyi helyzetet a várható élettartam és számos betegség előfordulása jellemzi — onkológiai, szív- és érrendszeri, diabétesz, fertőző betegségek —, emellett ez a mutató magában foglalja a gyerekek vakcinációs programját, az idősek influenza elleni oltását és a halálos balesetek számát is.

A minőség kapcsán számos objektív (például csecsemőhalandóság) és számos szubjektív érték (például boldogságindex) kerül kiértékelésre. A gyógyulási képesség meghatározásakor például az egészségügyi kiadásokat, az alkoholfogyasztást, az elhízás mértékét, a dohányzási szokásokat veszik figyelembe, valamint az édesanyák életkorát első gyermekük születésekor. Minden szempont értékeléséhez 100 pontos skálát alkalmaztak.

A Fenntarthatósági Index alapján kijelenthetjük, hogy a hazai egészségügynek vannak erősségei a jól ismert gyengeségei mellett. Romániában végez például a legtöbb szakképzett egészségügyi asszisztens, a friss diplomás orvosok tekintetében pedig a harmadik helyen állunk, a gyógyszerészek tekintetében pedig negyedikek vagyunk. A vizsgált országok között jó helyen végeztünk a HIV/AIDS-betegség előfordulása terén (4. hely), szintén aránylag alacsony a vírusos hepatitiszben szenvedők száma (9. hely), a kórházon belüli fertőzések tekintetében (3. hely) szintén jó helyen végeztünk, bár ez inkább annak tulajdonítható, hogy sok intézmény nem nyújt teljes képet a mérésekhez.
Sajnos az index szerint Romániában van a legtöbb elhízott, nálunk van a legtöbb lányanya, és az elkerülhető halálesetek tekintetében is az élen járunk, csakúgy, mint a gyermekágyi halálozásban.

Emlőrák Index

Az Emlőrák Index szerint az európai országok közül Belgium, Svédország és Hollandia áll az első három helyen. Ezekben az országokban követi leginkább az egészségügyi ellátórendszer az emlőrákbetegek egészségügyi igényeit a legkorszerűbb szakmai elvárások mellett, az összesített mutatóként kidolgozott, 0 és 100 pont közötti skálán 66–69 pontot kaptak. A fenntarthatósági indexhez képest alacsonyabb értékek mutatják, hogy bár az emlőrák kezelésének innovációi közelebb hozták a teljes gyógyulás lehetőségét, a széles körű gyakorlati megvalósítás még a legfelkészültebb országokban is nehézségekkel jár, aminek következménye, hogy a 100 ponttól itt a legelsők számára is nagy az elmaradás. A terápiás lehetőségek széles körű, mindennapos eléréséhez az emlőrákellátás területén is folyamatos fejlesztés szükséges az országok részéről.
Románia Emlőrák Indexe 24, ezúttal 28 ország közül — 47 pontot összesítettünk ezen a téren. A portál adatai szerint sereghajtók vagyunk a szűrőprogramokat illetően, a digitális mammográfiás vizsgálatok száma alapján, éppen ezért a diagnosztikai vizsgálatok hozzáférhetőségében és az egyéni kezelési megoldásokat lehetővé tevő betegközpontúságon van még bőven javítani való, csakúgy, mint az otthoni palliatív kezelési lehetőségeken.

Sclerosis Multiplex Index

A Sclerosis Multiplex Index alapján, a hazai SM-betegek diagnózisa, kezelése, támogatása alapján szintén a sor végén kullogunk, a 30 ország közül a 29. helyen állunk, mindösszesen 30 ponttal. A listavezető egyébként Németország 71 ponttal, majd Dánia (64 pont), valamint Norvégia és Svájc következik (63–63 ponttal). Rendkívül kevés terápiás központ áll az SM-betegek rendelkezésére, ebben a tekintetben is utolsó előttiek vagyunk, viszont a szemorvosok számát tekintve a 4. helyen állunk — az oftalmológusoknak ugyanis jelentős szerepük van az SM diagnosztizálásában. A platform részletes adati elérhetők a www.futureproofinghealthcare.com oldalon.

Bumbuluţ Krisztina