A Párizstól, Brüsszelen és Milánón át egészen Tiranáig húzódó utcai események mögött mély szociális elégedetlenség, az infláció és a gazdasági nehézségek állnak.

Bár a tüntetések közvetlen kiváltó okai és politikai kontextusai országonként eltérőek, mégis rendkívül hasonlóak: a kontinenst általános megélhetési válság és a hatóságok elleni elégedetlenség szinkronizált elégedetlenségi hullám fenyegeti. Szemmel láthatóan az olaszországi, albániai belgiumi és franciaországi események nem elszigetelt helyi incidensek, hanem egy egységes, nagyszabású európai válsághullám szerves részei.

Franciaország

A francia nagyvárosokban a prefektusok hétfő este az első kijárási korlátozások bevezetéséről döntöttek az újabb erőszakos cselekmények és éjszakai fosztogatások megakadályozása érdekében, írj az MTI. Párizsban a rendőrfőnök több rendeletet hozott, amelyek gyülekezési tilalmat és szűkebb körzetű kijárási tilalmat rendeltek el a hétvégi zavargások helyszínein. Más nagyvárosokban, így Lyonban, Lille-ben és Nizzában is szigorú intézkedések léptek életbe a közrend helyreállítása céljából.

Sébastien Lecornu kormányfő már a szükségállapot elrendelésének lehetőségét sem zárta ki.

Gérald Darmanin igazságügyi miniszter bejelentése szerint a tiltakozások kezdete óta már csaknem 7.000 embert vettek őrizetbe – csak az elmúlt hétvégén több mint 2.500-at –, akiknek túlnyomó többsége kiskorú vagy diák. A legfőbb francia diákszervezetek eközben bejelentették csatlakozásukat a sárgamellényesekhez, mert Emmanuel Macron köztársasági elnök vasárnapi beszéde nem adott megoldást a megélhetési problémákra. A franciaországi helyzet komoly gazdasági és szociális feszültségeket tükröz, a kormány pedig nehezen találja a közös hangot a fiatalokkal.

A francia hatóságok a zavargások és fosztogatások eddigi teljes kárát több százmillió euróra becsülik, egyebek mellett a tüntetők felgyújtották a 143 éves Limoges-i városházát. A Francia Kereskedők és Forgalmazók Szövetsége által a közösségi médiában közzétett adatok szerint a francia nagyvárosokban egyetlen nap alatt (szombat) mintegy 1.500 üzletet fosztottak ki vagy rongáltak meg.

Olaszország

Olaszországban ugyanezen a hétvégén drámai jelenetek zajlottak le, amikor Milánó szívében, a Dóm téren összecsaptak a tüntetők és a rohamrendőrök. Az órákig tartó utcai harcokban a hatóságok könnygázzal és vízágyúval próbálták kiszorítani a kövekkel és üvegekkel dobálózó tömeget. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elítélte a szándékos rongálásokat, ugyanakkor vizsgálatot ígért a rendőri túlkapások ügyében is. A milánói zavargások hatására a legnagyobb olasz szakszervezet, a CGIL (Olasz Általános Munkás-szövetség) november 20-ára országos sztrájkot hirdetett meg. A kormány addig kap időt, hogy módosítsa a gazdasági és szociális politikákban, valamint a költségvetési törvényt, amely képes kielégíteni az emberek valódi igényeit – adott ultimátumot a politikumnak hétfő délután Maurizio Landini CGIL-főtitkár az olasz RAI 3 tévécsatorna műsorában.

Az eddigi zavargások alatt a milánói belvárosban és a vásárlóutcákban a tüntetők számtalan kirakatot betörtek, emellett egy élelmiszerüzletet és két sportboltot kifosztottak. Utcai hulladéktárolókat és tereptárgyakat gyújtottak fel, a Dóm téren és a környező utcákban pedig jelentős rongálódás történt az összecsapások, felhalmozott barikádok és dobálózások miatt. Nyilvánosságra hozott kárfelmérés még nem történt.

Belgium

Belgiumban az elmúlt hetekben – különösen a múlt héten és hétvégén (október 9-én és 17-én) – rendkívül hasonló szociális és fiatalok által hajtott feszültség alakult ki, mint Franciaországban és Olaszországban.

A belga kormány mintegy 10 milliárd eurós költségvetési hiánycsökkentési csomagot terjesztett elő. Ez mindig drágulást hoz, a lakosság és a szakszervezetek a megélhetési költségek növekedése és a vásárlóerő csökkenése miatt vonultak utcára.

A középiskolások és egyetemisták több napja tartó tiltakozásokat szerveztek a tandíjemelések, az oktatási forráskivonások és a diákboltok/lakhatás drágulása miatt. Csatlakoztak a francia mintára alakuló, fiatalokat tömörítő mozgalmakhoz („bloc jeunesse”).

A legfrissebb beszámolók szerint október 17-én szombaton a francia mintát követve újabb, megélhetési válság elleni demonstrációkra került sor Brüsszelben és Liège-ben. Bár történt kirakatrongálás és kisebb utcai gyújtogatás, az erőszak mértéke elmaradt a párizsi vagy milánói pusztítások mögött.

Albánia

Albániában, Tiranától kezdve szintén felerősödtek a kormányellenes megmozdulások, amelyek tüntetéshullámba torkollottak. Edi Rama albán miniszterelnök elítélte a pusztítást, és állami segítséget ígért a megrongált kisvállalkozásoknak. Rama arra is figyelmeztetett, hogy az erőszakos zavargások súlyosan hátráltatják az ország európai uniós csatlakozási törekvéseit.

Az európai nagyvárosokon végigvonuló tüntetéshullám átível a kontinensen Párizstól egészen Tiranáig. 
A tüntetések szinte egyidőben kezdődtek és az első erőszakos utcai megmozdulások – mintha vezényszóra történtek volna –, mindhárom országban az október 17-18-i hétvégén kezdődtek.

Hírszerkesztő
(Fotók: a Gillete Jeunes közösségimédia oldal és képernyőképek)