A hét első napján túllépte a hatmilliót a legalább egy adag koronavírus elleni vakcinával beoltottak száma, ami a 19,3 milliós lakosság 31, a beolthatók, a 12 év felettieknek pedig a 35,3 százalékát teszi ki. Ezzel az átoltottsággal, amely kevesebb mint fele az uniós átlagnak, Románia csak Bulgáriát előzi meg az Európai Unióban.

Az országban március 3-án lépte át a beoltottak száma az egymilliós, március 30-án a kétmilliós, április 25-én a hárommilliós, május 18-án pedig a négymilliós küszöböt. Tavasszal tehát kevesebb mint egy hónap kellett ahhoz, hogy újabb egymillióval emelkedjék a beoltottak száma, május közepétől azonban, amikor elkezdődött a járványügyi korlátozások felszámolása, az érdeklődés rohamosan csökkenni kezdett, ezért az újabb milliós küszöbértékek meghaladásához már — mind az ötmilliós, mind a hatmilliós szint meghaladásához is — rendre két és fél hónapra volt szükség.

Eleinte Szatmár megyében is jól haladt az oltáskampány, folyamatosan nőtt az oltakozási kedv. A Szatmári Prefektusi Hivatal által közölt adatok szerint megyénkben március 3-án, amikor az országban átlépte az 1 milliót az oltottak száma, már 14 354 lakos élt az immunizálás lehetőségével (közülük 598-an aznap), a kétmilliós határ átlépésekor már 29 362 oltott volt megyénkben, a hárommilliós határ elérésekor, április 25-én pedig már 47 761 szatmári kapta meg legalább az első dózist. Egy hónappal később, május 25-én már 4 millió oltott volt Románia-szerte, közülük 70 926-an szatmáriak voltak. Az oltakozás üteme május végétől szeptember elejéig több hullámban országosan napi 5700-ig csökkent. Szatmár megyében pedig, azok után, hogy olyan napok is voltak, amikor 1200–1400 lakos is oltatott, augusztusra annyira visszaesett az oltakozási kedv, hogy olyan nap is akadt, amikor mindössze 78 személy kérte az immunizálását.

Az oltatási hajlandóság aztán szeptember 10-től kezdett ismét emelkedni, miután a kormány bejelentette, hogy belföldön is bevezeti az uniós védettségi igazolvány — a „zöld útlevél” — használatát. A szeptember 17-én kiadott kormányhatározat óta enélkül már nem lehet vendéglőbe, moziba vagy sportlétesítményekbe menni azokon a településeken, ahol a lakosság több mint 3 ezreléke fertőzött. Bár akkor még a napi 2300 új fertőzött és 45 haláleset számított átlagosnak, a kórházakban még nem volt helyhiány, és a kijárási korlátozások alóli felmentést akár friss negatív teszttel is ki lehetett váltani, az oltakozási hajlandóság országszerte hirtelen emelkedni kezdett, és az újonnan beoltottak száma az első héten 75, később 50, az utóbbi két hétben pedig 20–25 százalékkal haladta meg az előző hetit. Hétfőn átlépte a napi 30 ezret a naponta beoltottak utolsó egyhetes mozgóátlaga, ami több mint ötszöröse a védettségi igazolvány szeptemberi bevezetésekor átlagosnak számító napi 5700-nak.

Az időközben kritikussá vált romániai járványhelyzet az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is arra késztette, hogy oxigéndúsítókat ajánljon fel a túlterhelt román kórházaknak, és részt vállaljon az oltási kampány fellendítésében. A WHO szakemberei hétfőn a román oltási kampány illetékeseivel tartott távértekezleten próbálták megérteni, hogyan válhatott világelsővé az egymillió lakosra jutó Covid-halálok száma tekintetében egy olyan európai uniós ország, amelyben bármely, az EU-ban elfogadott vakcina korlátozás nélkül rendelkezésre állt. SZFÚ