Pénteken Altfatter Tamás prefektus összehívta a Helyi Járványmegelőzési Központ (CLCB) ülését, miután veszettséget igazoltak egy elhullott kutyánál Turc településen – írja közösségi oldalán az elöljáró.

A Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) arra kéri a lakosságot, hogy – településtől függetlenül –, haladéktalanul oltassák be kutyáikat és macskáikat, és jegyeztessék be az oltást az állatok egészségügyi könyvébe, hogy ne forduljanak elő hasonló esetek.

Az ülésen meghozott 4/06.03.2026-os határozat alapján intézkedési terv lépett életbe: felmérik és ellenőrzik a veszettségre fogékony állatokat a gazdaságokban és háztartásokban, korlátozzák az állatok mozgását, valamint védelmi és megfigyelési zónákat jelölnek ki a település körül.
Kiegészítő intézkedésként Turc községben elrendelték a gazdátlan kutyák azonosítását és kezelését, valamint a ragadozók kötelező oltását, amelyet legkésőbb március 21-ig el kell végezni és be kell jegyezni az állatok egészségügyi könyvébe.

Az ember számára is halálos

A veszettség heveny, agy- és gerincvelőgyulladással járó vírusos betegség, amely elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű. Emberek esetében, ha már kialakultak a betegség tünetei, a túlélés orvostörténeti ritkaságnak számít. 

A fertőzőképesség már a tüneteket megelőzően tíz napon belül, és a betegség teljes időtartama alatt fennáll, a vírus főként a nyálban mutatható ki, ráadásul emberről emberre terjedhet. A lappangási idő 10 naptól 7 évig (!) terjedhet, de leggyakrabban 3-7 hét, attól függően, hogy mennyire volt erős a fertőzés, és a marás mennyire közel történt az agyhoz. 

A betegségre jellemző tünetek: néhány napos bevezető panaszok, hőemelkedés, fejfájás, hangulatváltozás után jellemző heveny dühöngő időszak tünetei 3-10 napig tartanak (mint szorongás, hallucinációk, dührohamokba átcsapó nyugtalanság, búskomorság — a fertőzött ember "megvadul".). Vizsgálatkor merev tarkó, szapora pulzus, magas láz is észlelhető.
Ha pedig a beteg vizet iszik, sőt, annak látványa is súlyos görcsöt vált ki a száj, garat, gége izomzatában, emiatt a nyálát sem tudja lenyelni, kifolyik a szájából. Innét származik a betegség egyik elnevezése, a víziszony (hidrofóbia). A legkisebb inger, pl. hang vagy fény, súlyos görcsöket vált ki. Idegbénulások olyan gyorsan kialakulhatnak, hogy a tiszta hidrofóbia szaka el is maradhat. A beteg képtelen a száját zárva tartani, erősen nyálazik, hadonászó kezével szétkeni azt, beszennyezi környezetét. Néhány nap alatt az állapot tovább romlik, súlyos légzési, keringési zavar alakul ki, bénulás, kóma lép fel, majd meghal a beteg.

Hírszerkesztő
(Nyitókép, illusztráció: SZFÚ/archív)