Régészeti feltárás van folyamatban azon a telken, ahová a távolsági buszok parkoltak a szatmárnémeti Decebal híd lábánál, az ANAF épületének tövében. Mikor ott elkezdődött a barkácsboltépítést megelőző feltárási folyamat, a távolsági buszok a híd másik oldalára, az elhagyatott épületalap és a Szamos-töltés közé álltak át. Pár napig használhatták csak ezt a helyet; lévén, hogy közterület buszpályaudvari rendeltetés nélkül, a polgármesteri hivatal kiebrudalta onnan őket.
Azóta napi rendszerességgel érkeznek panaszok, kérdések az utazók részéről lapunkhoz: nem tudják, hol tudnak felszállni a keresett buszra, illetve hogy miért nincs az utasközönség tájékoztatva, ha változik valami.
Nincsenek információk
A városvezetés szerint a tájékoztatás az üzemeltető dolga lenne, és nem a polgármesteri hivatalé, a buszos cégeknek kellene időt és energiát fordítaniuk arra, hogy kifüggesztik egy-egy megállóba, ha módosul valami. Ilyet legutóbb akkor csináltak a cégek, amikor a Decebal híd alatti parkolóból lett elköltöztetve az ideiglenes végállomás.
Eléggé megosztó jelenség lett mára a távolsági buszok és utasaiknak a helyzete. Profitorientált dolog a személyszállítás, így aki ezt műveli, annak arra is kellene figyelnie, hogy informálja a „fizető vendégeket”, és ez nem udvariassági kérdés, hanem üzletviteli, hiszen szívesebben döntenének a busszal utazás mellett sokan, ha tudnák, hogy hány órakor és melyik megállóban szállhatnak fel a járművekre. A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal ferdén néz a vonzáskörzetből érkezőkre, úgy tekint rájuk, mint akik nem az ő emberei, ami részben jogos is, hiszen az érkezőknek nem Szatmárnémeti az állandó lakhelyük. Viszont az ingázók túlnyomó többsége a megyeszékhelyen lévő valamelyik cégnél dolgozik, munkába járáshoz használja a buszokat, ezáltal a város kapja a fizetés utáni adóból a helyi önkormányzatnak járó hányadot, és lehet, hogy az utas vásárol is valamit, s az áfa egy része szintén oda kerül vissza, ahol befizették.
Egy hely a buszoknak
A megállók ügye nem is lenne akkora probléma, sokkal inkább az a végállomás kérdése. Jelenleg két hely lenne alkalmas erre a célra, az egyik a régi, buszpályaudvarnak mondott tér a Griviţei utcai vasútállomás előtt, a másik pedig a Transurban udvara. Ezekkel az a baj, hogy messze esnek a központtól, sem utasnak, sem utaztatónak nem tetszene ez a hely, nem beszélve a városi busztársaság mellesleg tágas udvaráról, amelyik még messzebb van, mint a másik.
Ha lenne összefogás a buszos cégek között, maguk építenék meg a buszpályaudvart, de erre állítólag soha nem volt elég pénzük, most három hónap leállás után meg pláne. Segítség lesz számukra és utasaik számára a város által megépíteni tervezett modern buszpályaudvar a Fabricii úti felüljárónál, de annak elkészültére még várni kell.
Princz Csaba