Csütörtökön, 17 órai kezdettel a nagykárolyi Károlyi-kastély földszintjén található konferenciaterem két kiadvány bemutatójának színhelye lesz.

Szeptember 19-én két Boros Ernő által jegyzett műnek lesz a bemutatója Nagykárolyban, a Károlyi-kastély konferenciatermében. A belépés díjtalan, az esemény magyar nyelven zajlik.

Boros Ernő Gróf Károlyiak Károlyban  című könyvéből részleteket olvas fel Benkő Boróka színinövendék, míg a Kolozsváron megjelenő Művelődés Szatmári svábok című mellékletéről, illetve a közművelődési hetilapról Benkő Levente főszerkesztő, valamint Rostás-Péter Emese és Balla Sándor szerkesztők szólnak. 

Magyarázatok

A következőkben a Gróf Károlyiak Károlyban című könyv előszavát idézzük.

„Címmagyarázat: Természetesen nem csak ennyit, de ebből a könyvből elsősorban azt lehet megtudni, hogy mi mindent mondtak (nyilatkoztak) a gróf Károlyi család – az 1989-es rendszerváltás után ide látogatott –, tagjai Nagykárolyban.

„Könyvmagyarázat: Nagykárolynak, ahol a családom ezer évig élt, és ahol a sors nem engedte meg nekünk, hogy tovább éljünk.” – ez a mondat egy 2004-ben gróf nagykárolyi Károlyi Lászlóval készült Boros-interjúból való.

Ugyancsak László gróf egy négy évvel korábban, 2000-ben a Nagykároly és Vidéke hetilap olvasóihoz intézett kézírásos üzenetben a következőképpen „határozta meg” önmagát: „Nagykároly városának szellemi lakosa”…

Trianon hatása

Ez a két idézett szövegrész szomorú igazságra hívja fel a figyelmet. Arra, hogy Trianon a város szellemi lakosaivá léptette vissza a Károlyiakat. Annak a főnemesi családnak a tagjait, akik nem egyszerűen csak őslakosoknak számítanak itt, felmenőik révén ezer éven át nem csupán lakták és uralták a környéket, de egyfajta főszerepet is játszottak a település és a vidék történelmének alakításában. Emellett korántsem csak Nagykároly legfőbb idegenforgalmi nevezetességét és egyben ékességét, a Károlyi-kastélyt köszönhetjük nekik.

Ősi fészek

Ennek ellenére a két háború között, és különösen 1945 után a Károlyi család tagjai összesen is csupán néhány napot töltöttek azon a helyen, amelyet nemzetségük ősi fészkének tekintenek. 

"Elsősorban ez a fonák helyzet késztetett ennek a kiadványnak az összeállítására - magyarázza  Boros Ernő. - Arra, hogy egy helyen közzé tegyem benne azokat az interjúkat, beszélgetéseket, amelyeket a romániai rendszerváltás után a gróf Károlyi család ritkán Nagykárolyba látogatott tagjaival készítettem. Arra, hogy röviden beszámoljak a legfontosabb ilyen látogatásaik alkalmával (temetés, világtalálkozó) történtekről. Továbbá több, a Károlyiakhoz köthető, elsősorban Trianon előtt kelt forrásmunkából, krónikából merített információ felelevenítésére. Valamint arra, hogy néhány, a család tagjainak a két XX. századi világégés utáni sorsával kapcsolatos más tudnivalót is egybegyűjtsek."

Sváb-melléklet

A Művelődés havilap Szatmári svábok című mellékletének tartalmi ismertetője: 
Boros Ernő: Kik a szatmári svábok?
Lauka Gusztáv: Szatmár megye – s lakosairól. Általában, azok jelleméről és szokásairól.
Nagy László: Mezőpetri lakosainak szokásairól
Vonház Anna: A gyökerektől az új hajtásokig
Bagossy Bertalan: Templombúcsúk, kirbájünnepek 
Ft. P. Gajdos Vince: A kaplonyi fúvósbanda
Boros Ernő: Disznóvágás – sváb szokás szerint
Boros Ernő. „A nádtető annál tartósabb, minél meredekebb”
Boros Ernő: A strudli ünnepe.

Hírszerkesztő