Március 12. van, böjtmás hava, az év Gergely-naptár szerint 71. napja. Az évből még 294 nap van hátra.
A mai napra érvényes legismertebb népi időjóslás szerint „ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.” Fontos lenne tehát, hogy ma ne havazzon. A meteorológia csapadékot ígér a mai napra, de mivel éjszaka sem fog már fagypont alá csökkenni a hőmérséklet, remélhetőleg eső fog esni, és nem hó.
Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap, a Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt, ami aztán későbbre tolódott, idén például március 20-án lesz.
Gergely-napi mondások is ismertek: „Gergely uram nagy ravasz, hidegre vált a tavasz.” „Mátyás, Gergely két rossz ember” — mert mindkét napra az volt a jellemző, hogy lehűlt az idő.
A szőlősgazdák szerint a Gergely napján metszett tőkékről sok bort szüretelnek, szokás volt ilyenkor is azzal kezdeni a metszési munkát, hogy a szőlőültetvény négy sarkán megmetszenek egy-egy tőkét, mert az védelmet nyújt a kártevők ellen.

„Acélt hoztam…”

Szokás, amelyik valószínűleg még az ómagyar időkre nyúlik vissza, hogy a táltosok mágikus eljárásokkal próbálták befolyásolni a természetet, és bűvös imákkal jó termést kérni. A későbbiek során ezen a napon misét tartottak, majd elkezdődtek a tavaszi munkák, szokás volt ezen a napon elvetni a tavaszi gabonát. Búzát, rozst és hüvelyeseket ültettek Gergely napján.
Régen e napon a gyerekek elindultak bejárni a falut acélt és tűzkövet tartva kezükben, Ipolyi Arnold feljegyzései szerint ilyen köszöntőt mondtak: „Acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek.” Azzal az acélt úgy vágták földhöz, hogy az egy darabig forogjon. A tavaszba forduló napot idézték meg ezzel. A Gergely-napot köszöntő fiúkat gergelyesnek hívták, a hóvirág pedig a népnyelvben Gergely-napi virág volt.

Egyházi ünnep

Március 12-én ünnepli a keresztény egyház Nagy Szent Gergely pápa emléknapját, aki a hatodik század egyik nagy egyházi vezetője volt. Nagy tudású egyháztanítónak tartják, ezért van az, hogy az 1800-as évek végéig a magyar vidékeken az ő napján kezdődött az iskola. Szent Gergely volt az, aki rendszerezte az egyházi énekeket, amelyek — az ő neve után — gregorián énekeknek lettek kartotékolva, állítólag az egyházi énekeket maga a Szentlélek sugallta neki. Sok kódexben is olvasható legenda arról, hogyan szabadította meg Gergely pápa Rómát annak idején a dögvésztől, és tette ismét naggyá a keresztények szent városát.

Princz Csaba