A tavaly „félretett” pénznek köszönhetően „gazdálkodhatóbb” Avasújváros idei költségvetése, „de gazdaságosan elkölteni a pénzt mindig nehezebb, mint megszerezni” — nyomatékosítja Majláth Gábor polgármester. „Nem rosszabb a mostani költségvetés, mint a tavalyi volt: 6 517 000 lejből gazdálkodunk (ebben az összegben viszont benne van az a 489 000 lej is, amit tavaly 'tettünk félre' útaszfaltozásra, s ennek köszönhetően most kissé nagyobb mozgásterünk van).

Bevételeink pedig már 350 000 lejjel meghaladják a tavaly decemberi bevételt — köszönhetően a lakosoknak, akik igyekeztek mielőbb befizetni az adókat és illetékeket, mert rájöttek, hogy a 10% kedvezmény az bizony pénz. Költségvetésünkből közel 1,8 millió lejt fordítunk a beruházásokra; lassan véget ér a közvilágítási hálózat felújítása, 45 000 lejt különítettünk el az iskola biztonsági kamerarendszerére, 'megfejeltük' a diákok ösztöndíjainak összegét (erre a tételre ugyanis csak 11 ezer lejt kaptunk, s ki kellett pótolni 48 000 lejre) — viszont mondjam úgy, hogy kellemes meglepetésként az előző évekkel ellentétben a szociális gondozói juttatások összegének nem 60–70, hanem közel 90%-át megkaptuk, most csak a maradék 10 százalékot kellett a költségvetésből fedeznünk, ami szintén komoly megtakarítást jelent; az iskolaépület tűzvédelmi engedélyeztetésére is elkülönítettük a szükséges összeget. Amúgy ennek a története is tökéletesen jellemzi a nálunk uralkodó törvényi ellentmondásokat: pályázatból épült, ami ugye azt jelenti, az eredeti, jóváhagyott terveken mákszemnyit sem szabad változtatni a befejezést követő öt évben — igen ám, de a katasztrófavédelem nem adhatta meg a tűzvédelmi engedélyt az épületre, mert az egyik ajtó pár centivel keskenyebb, mint amit a jelenlegi törvénykezés előír. Mit tehettünk? Szépen megvártuk, amíg letelt az öt év, és most kicseréljük az ominózus nyílászárót, hogy végre megkaphassuk az engedélyt” — magyarázza, majd sorolja tovább, mire is költenek még idén: „biztosítjuk a foci- és kézilabda-egyesületnek a támogatást, az egyházaknak is — és próbálunk minden felekezetnek, egyháznak segíteni (például a muzsdajiak 4000 lej támogatást kaptak keresztállításra, a rózsapallaghegyieknél — ahol már igen előrehaladott a ravatalozó engedélyeztetése — a tervrajzok elkészítését támogatjuk), átlagosan 8–15 ezer lej közötti összegekkel, és ebbe a körbe immár harmadik éve beletartozik a mindössze 30–40 főt számláló baptista gyülekezet is. Természetesen útkarbantartásra, valamint az útkövezésre is elkülönítettünk pénzt; elő van készítve a földgázbevezetés megvalósíthatósági terve, és a szükséges lakossági aláírások is megvannak hozzá, ugyanakkor vannak olyan elképzelések is, hogy Halmival és Sárközújlakkal társuljunk (nekünk nagy előnyünk, hogy Újvárosban lakott területen keresztül halad majd át a vezeték, így sokkal alacsonyabb a rácsatlakozás kiépítésének költsége), várjuk az újabb kiírást. Szintén kész a szennyvízhálózat-bővítés megvalósíthatósági tanulmánya, a vezetékes ivóvíz már csak kicsi utcavégeken nincs bevezetve, ugyanakkor a muzsdaji tónál is lesz ivóvízhálózat- és szennyvízhálózat-bővítés — hogy mikor kezdődhetnek a munkálatok, az még kérdéses, hiszen a hazai közbeszerzési eljárásokra jellemzően tavaly októbertől folyamatosak a fellebbezések… Járdaöntéseket és árokrendezéseket is szeretnénk, de érthető módon ez csak a csatornahálózat bővítése után valósul majd meg; az iskolaudvaron lévő sportpályát akarjuk műfüvesíteni és éjszakai világítással felszerelni, és 100 000 lejt különítettünk el a polgármesteri hivatal új épületére” — mondja.

Nem tudni, kié a községháza

S hogy miért van szüksége új otthonra a polgármesteri hivatalnak? „Mert nem tudjuk, kié az épület, amelyben most vagyunk. Nem vicc — csak egy újabb olyan helyzet, ami jellemzi a romániai jogviszonyokat. A történet még 1989 előttre nyúlik vissza, amikor a Federalcoop éttermet és föléje szociális lakásokat akart építeni — a munkálatok elkezdődtek, csak közbejött a forradalom, itt maradtak a falak, a félig kész épület, amit a Cascom fejezett be, és az emeleten négy lakást el is adott, az étteremnek szánt részből pedig kialakították az egyébként eléggé kicsi és szűkös polgármesteri hivatalt. Teltek az évek, a négy lakás tulajdonosai megpróbálták bekebeleztetni (névre tenni) a lakásukat, viszont a Cascom nem áll szóba velük (őket már nem érdekli az ilyen apróság, anno megkapták a vételárat, és kész) — a szatmárnémeti telekkönyvi hivatalban annyit sikerült kiderítenünk, hogy az egész épület 6/8-a egy magánszemély, 2/8-a pedig egy teljesen ismeretlen személy nevén van bejegyezve. Ez utóbbiról senki nem tudja, ki lehet, hol él (ha él még), hogyan lehetne felvenni vele a kapcsolatot, az ismert magánszemély tulajdonos pedig Bukarest belvárosi négyzetméterárainak a többszörösét kéri a 700–800 lapméterért. Mindezek tükrében úgy döntöttünk, megpályázzuk egy új székhely építését. Fel is került az Országos Beruházási Vállalat (CNI) listájára, s valószínűleg egy-két éven belül lesz finanszírozás is rá — az emeletes épület tervei már elkészültek, a volt szülőotthon helyén fog állni, nagy a terület, elfér mellette a majdani bölcsőde is, amennyiben valóban beindul Cseke Attila miniszter bölcsiépítő programja. Mi helyet hagyunk neki” — magyarázza.

Szintén a CNI-n keresztül újul meg teljesen a kultúrotthon 2,5 millió lej értékben (külső-belső szigetelés, a fűtésrendszer és a mosdók modernizálása mellett a lakodalmas terem is bővül még 50–70 személy befogadására alkalmas résszel), a nagyszabású munkálatok pár héttel korábban kezdődtek el, s a kivitelezőnek 24 hónapja van a befejezésre. „Hasonló felújítást tervezünk Rózsapallagon is, tíz napja nyújtottuk be a pályázatot, de azt senki nem tudja, mikor is lesz belőle valami. Az újvárosi kultúrház felújítására tavaly augusztusban zárult le a feliratkozás, idén április végén kezdtek neki dolgozni — úgy látszik, ennyi a CNI-nél a határidő. A két tantermes, normál programú óvodaépület viszont 80%-ban már elkészült, jelenleg a belső munkálatokat végzik, aztán az udvarrendezés következik, és terveink szerint augusztusban lesz átadva. Persze ez sem volt egy rövid történet, hiszen 2016-ban nyújtottuk be a bölcsődeépítési pályázatot, aztán megkaptuk a jóváhagyást óvodaépítésre, menet közben pedig számtalan módosítást kellett eszközölni a gyerkőcök biztonsága érdekében, ugyanis az épület a nemzetközi út mellett fekszik, meg kellett 'fordítani' a telken, hogy a bejárata ne az útra, hanem az udvarra nyíljon.”

Szabó Kinga Mária