Covid-19-járványhelyzetről már nem igazán lehet beszélni, hétfőtől viszont kezdődik a 4. dózissal való immunizálás. Dr. Fejér Szilárd kémikus kutató szerint a maximális védelem érdekében a negyedik oltást érdemes a következő hullám elejére időzíteniük azoknak a személyeknek, akiket még nem fertőzött meg a koronavírus BA.1 variánsa a télen. Azok, akik már átestek a fertőzésen, de előtte beadatták az oltást, vagy még kimutatható az antitest a szervezetükben, a negyedik booster adagot időzíthetik az esetleges őszi hullámra is — írja Facebook-bejegyzésében a szakember. A negyedik oltás beadtása főleg 60 év felettieknek javasolt, mivel idősebb korban csökken a leggyorsabban az oltás által biztosított ellenanyagszint. A vírus fejlődésével egyre fontosabb lesz az újabb oltások kifejlesztése, addig viszont még mindig rossz ötlet csak egy előző koronavírus-fertőzés által biztosított védettségre hagyatkozni.
A kémikus kutató szerint ugyanakkor van rá esély, hogy kialakuljon egy következő járványhullám. A dél-afrikai adatok alapján (ahol alacsony az átoltottság, félévente megjelennek újabb hullámok) Romániában sem kizárt egy nyári hullám — szögezi le.

5. és 6. hullám?

„Úgy néz ki, hogy az 5. hullámnak hála a 6. hullám nem volt más, mint egy kis pukli a járványgörbén. Matematikailag azért hullámnak számít, de valószínűleg hivatalosan nem ezt fogják a 6. hullámnak nevezni, így megpróbálom elkerülni azt, hogy mindenkit jól összezavarjak, és csak BA.2-hullámként fogok erre a puklira hivatkozni” — írja a szakember, aki szerint a magyarázat erre az, hogy annyian megfertőződtek az 5. (BA.1-) hullámban, hogy hiába volt a BA.2 variáns 30 százalékkal fertőzőképesebb, másfél hónappal a BA.1-hullám után olyan lakossági nyájimmunitás alakult ki, hogy a BA.2 épp hogy csak labdába tudott rúgni, és olyanokat megfertőzni, akik a korábbi hullámban ezt valahogyan elkerülték, bár fogékonyak lettek volna arra is.

A nyugati országokban viszont nem így történt — erre a válasz a szakember szerint valószínűleg a jobb nyugat-európai lakossági immunizálásban és nagyobb fegyelemben rejlik, ezekben az országokban a BA.1-hullámot elég sokan megúszták az oltás által biztosított közösségi immunitás és a járványügyi szabályok betartása miatt. 
„Felénk a fegyelem elég korán alábbhagyott, és a BA.1-hullámban a lakosság igen jelentős része (akár fele?) megfertőződött. Kísérleti adatok 4-szer kisebb védelmet jósolnak a BA.1-fertőzésen átesetteknek a BA.2-fertőzéssel szemben, mint a BA.1-gyel való újrafertőződés ellen, de ez bőven elég lehetett ahhoz, hogy legyen néhány nyugodt hónapunk.

Újabb variánsok

Azóta viszont felbukkant még pár variáns — folytatta bejegyzésében a kémikus kutató. Amerikában a BA.2.12.1 miatt növekednek exponenciálisan az esetszámok, a BA.1-hullám csúcsa után 4 hónappal. Dél-Afrikában pedig a BA.4 és BA.5 variánsok okozzák az újabb hullámot, egymással versengve. Portugáliában a BA.5 veszi át a vezetést a BA.2-től rohamtempóban. Mivel a fertőzés utáni immunitás elég gyenge, és négy hónap után jelentősen csökken, valamint a kísérleti adatok azt mutatják, hogy a BA.1-fertőzéssel megszerzett friss immunitás 7,5-ször rosszabbul semlegesíti a BA.4 vagy BA.5 variánsokat, az esetszámok növekedését egyértelműen főleg az újrafertőződések fogják okozni. Jó hír viszont, hogy jelentősen nagyobb a BA.4 és BA.5 variánsok elleni semlegesítő kapacitás azoknál, akik be voltak oltva, és utána fertőződtek meg a BA.1 variánssal — jegyzi meg.

„Külön érdekesség, hogy az általunk használt PCR-tesztekkel a brit variánstól elkezdve minden hullámnál láttuk az éppen akkor versengő két fő variáns dinamikáját, és szépen követhető volt, mikor veszi át az új variáns a vezetést. A BA.4 és BA.5 variánsoknál ismét megvan az a mutáció, ami miatt eltűnik az egyik jel a PCR-görbén, így továbbra is követhető lesz ez a dinamika. 
Mi és mikor várható, amikor ilyen jól állunk járványügyileg? A dél-afrikai adatok alapján (alacsony beoltottság, 6 havonta megjelenő újabb hullámok) itthon sem kizárt egy nyári hullám” — közölte. SZFÚ