A párizsi klímaegyezménybe foglalt célkitűzés lehetőleg 1,5 Celsius fokra, de mindenképpen 2 fok alá szorítani a globális átlaghőmérséklet növekedését az iparosodás előtti szinthez képest - ez a felső határérték jelenti a tulajdonképpeni fő célt.

Azonban a klímamegállapodást aláíró mintegy 200 állam első körben megszabott, úgynevezett nemzetileg meghatározott hozzájárulásai (NDC) - amelyek közül a legtöbb finanszírozás és technológiai fejlesztések függvénye - legfeljebb arra lettek volna elegendők, hogy az iparosodás előtti szinthez mérten három-négy Celsius-fokkal nőjön az átlaghőmérséklet.

Közben történt némi előrelépés, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) az aláíró országok legfrissebb vállalásait is szem előtt tartó, nemrég készített felmérése szerint azonban továbbra is "katasztrofális" mértékű, 2,7 fokos felmelegedés felé tart a világ 2100-ig.

Az AFP számba vette az egyes országok klímavédelmi vállalásait, az ENSZ jelenleg zajló éghajlatváltozási konferenciája előtt.

- Kína -

A világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint egynegyedéért felelős Kína 2016-ban elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ig 65 százalékkal csökkenti CO2-kibocsátását. Hszi Csin-ping elnök azonban meglepő bejelentést tett az ENSZ tavaly szeptemberi közgyűlésén: tekintettel arra, hogy ezt a célkitűzést már 2030 előtt teljesíteni tudja az ország, Kínának szándékában áll elérni a karbonsemlegességet 2060-ra.

A napokban a pekingi hatóságok közzétették Kína új, felülvizsgált, a Xi Jinping elnök által bejelentett vállalásokat is tartalmazó NDC-jét, amely azonban elmarad a környezetvédők elvárásaitól. Az új pekingi terv nem taglalja a célkitűzés eléréséhez vezető konkrét lépéseket, ugyanakkor az ország folytatja a rendkívül szennyező széntüzelésű erőművek építését.

- Amerikai Egyesült Államok -

A világ második legnagyobb CO2-kibocsátója, az Amerikai Egyesült Államok kezdetben elkötelezett támogatója volt a párizsi klímaegyezménynek, vállalva, hogy a 2005-ös szinthez képest 2025-ig 26-28 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást. Donald Trump elnök mandátuma alatt az USA ideiglenesen kilépett a párizsi egyezményből, utóda, Joe Biden elnök azonban visszaléptette az országot a megállapodásba, ambiciózusabb vállalásokat fogalmazva meg.

Az USA új NDC-je értelmében 2030-ra 50-52 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez a vállalás a globális felmelegedés 2 Celsius-fokra korlátozásához elegendő lenne ugyan, 1,5 fok alá szorításához azonban nem - véli a Climate Action Tracker, amely szerint az Egyesült Államok hozzájárulása nem arányos globális szerepével.

- Európai Unió -

Az Európai Unió (EU) 2015-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkenti CO2-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A tagállamok tavaly decemberben felülvizsgálták ezt a célkitűzést, és az évtized végéig "legalább 55 százalékkal" kívánják mérsékelni a kibocsátást - ez a vállalás szintén összhangban van a 2 Celsius-fokos limittel a Climate Action Tracker szerint.

Az EU-ból kilépett Nagy-Britannia törvényt fogadott el arról, hogy 2050-ig eléri a klímasemlegességet. Tavaly decemberben a brit hatóságok bejelentették, hogy 2030-ig 68 százalékkal kívánják csökkenteni a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ez a célkitűzés összhangban van a globális felmelegedés 1,5 C fokra való korlátozásával - állítja a Climate Action Tracker.


- India -

India a világ harmadik legnagyobb szennyezője, de az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátása sokkal kisebb, mint a többi nagy szennyezőé. Kínához hasonlóan India eredeti kötelezettségvállalása az volt, hogy 2030-ig 35 százalékkal csökkenti CO2-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. Az ország még nem terjesztette elő új, felülvizsgált NDC-jét, és terveiről sem számolt még be.


- Oroszország -

A párizsi klímaegyezményhez hivatalosan 2019-ben csatlakozott Oroszország 2020 végén nyújtotta be első NDC-jét. Az 1990-es szinteket alapul véve Moszkva közölte, hogy tervei szerint 2030-ra 30 százalékkal csökkentené a CO2-kibocsátást, amit a Climate Action Tracker "súlyosan elégtelennek" tart.

Vlagyimir Putyin elnök közelmúltban tett bejelentése szerint Oroszország célja, hogy 2060-ra elérje a klímasemlegességet, azt azonban nem részletezte, hogy milyen módon fogják elérni ezt a célkitűzést.


- Japán -

Japán 2016-ban vállalta, hogy 2030-ig 26 százalékkal csökkenti CO2-kibocsátását. A 2020 márciusában előterjesztett új, felülvizsgált NDC-jében a korábbival megegyező számok szerepeltek, ami heves kritikát váltott ki a környezetvédelmi szervezetek részéről.

Szuga Josihide új miniszterelnök a múlt hónapban egy ambiciózusabb tervet jelentett be, amely az üvegházhatású gázok 46 százalékkal való csökkentését írja elő 2030-ig. A Climate Action Tracker szerint azonban ez a vállalás is csak a globális felmelegedés 2 Celsius-fokra való korlátozásához lenne elegendő.


- Más nagy szennyezők -

Más nagy szennyezők, mint például Brazília, Mexikó, Ausztrália, Dél-Korea és Indonézia, szintén olyan frissített tervekkel álltak elő, amelyek nem javítanak az eredeti vállalásokon, mi több, Mexikó és Brazília esetében az NDC-ben előírt intézkedések növelnék a károsanyag-kibocsátást - derül ki az ENSZ közelmúltban közzétett jelentéséből.

Ezzel szemben Kanada, Dél-Afrika és Argentína javított eredeti kötelezettségvállalásán.

Szaúd-Arábia nemrég ismertette új NDC-jét, amely értelmében 2060-ra el akarja érni a karbonsemlegességet, a kőolaj- és gázexport csökkentéséről azonban nem számolt be.

A párizsi klímaegyezményt nemrég ratifikáló Törökország a közeljövőben mutatja be első NDC-jét.

A G20-ak római találkozóján is napirenden volt a klímaválság, és figyelembe véve, hogy ezek az országok a globális kibocsátások több mint 75 szézalékáért felelősek, a szervezetnek kulcsszerepe van abban, hogy az éghajlatváltozás 1,5 C fokra való korlátozására vonatkozó reményeket életben tartsa.


- Karbonsemlegesség -

Az ENSZ nyomására egyre több ország vállalja, hogy a század közepére eléri a nulla szén-dioxid-kibocsátást. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint eddig a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 57 százalékáért felelős 49 ország - köztük az összes uniós ország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - vállalt ilyen irányú hivatalos kötelezettséget.

Az ENSZ hangsúlyozza, ahhoz, hogy 2050-ig elérjük a karbonsemlegességet, rövidtávon, azaz 2030-ig 45 százalékkal kell csökkenteni a CO2-kibocsátást. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint azonban 2019-ben rekordot döntött a szénd-dioxid--kibocsátás, amely így hamarosan visszakerül a pandémia előtti szintre.