Az urbanizáció ma felgyorsult folyamat, a világ népességének több mint fele városokban él. A városi területek kiterjedése alapvetően átalakítja a földrajzi tájat, és befolyásolja a regionális klímát. Általában a városok melegebbek és szárazabbak, mint a környező területek. A városi környezet számos előnyt kínál a társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint az életminőség szempontjából, ugyanakkor komoly problémákat is okoz a környezeti erőforrások felhasználásában, amelyek egyre fontosabbá válnak a következő évtizedekre előrejelzett éghajlatváltozás kontextusában – foglalja össze az Infoclima.ro A klíma állapota – Románia 2024 jelentés és a Bukarest kánikulában tanulmány következtetéseit.

Mint írja, Romániában a leggyakoribb városi éghajlati veszélyek a szélsőséges hőmérsékletek és az erős viharok, amelyeket gyakran árvizek és szélviharok kísérnek. A beépített környezet egyik közvetlen hatása a klímára a városi hősziget jelenség, amely gyakran 2–3 °C-os hőmérséklet-különbséget eredményez a városok és a környező térségek között, szélsőséges esetben pedig akár 4–6 °C-ot is. Ezek a különbségek rontják a hőkomfortot, és növelik a halálozás és a megbetegedések kockázatát. 

A városi hősziget jelenség intenzitása nappal és éjszaka eltérő, és a város méretével nő, függ a beépített területek nagyságától és a lakosság számától. Júliusban az átlagértékek éjszaka 1–2 °C között mozognak a Kárpátokon kívüli városokban, míg nappal 1,5–3,5 °C között a Kárpátokon belüli városokban. A maximális értékek éjszaka 3–4 °C-ot, nappal 7–8 °C-ot is elérhetnek, földrajzilag változó eloszlásban.

A lakosság hőterhelésnek való kitettsége olyan tényezőktől függ, mint a levegő hőmérséklete és az éghajlat típusa, a beépített területek aránya, a földhasználat jellege, valamint a népsűrűség. A 30 000 főnél nagyobb városok lakóinak legalább 40–50%-a ma magas vagy nagyon magas hőkockázatú övezetben él, és az ország déli részének számos településén – például Bukarestben, Craiován vagy Galațion – ez az arány meghaladja az 50%-ot. 

Az idézett tanulmányok szerint Szatmárnémetiben a becslések alapján a város lakosságának akár 30%-a magas hőkockázatú övezetben él. Ez azt jelenti, hogy a megyeszékhely mintegy 25-30 ezer lakosa ki van téve a hőmérséklettel összefüggő veszélyeknek. A szomszédos megyék nagyvárosaiban sem jobb a helyzet: Nagybányán, Máramarosszigeten és Zilahon hasonló a magas hőkockázatnak kitett lakosok aránya, míg Nagyváradon a becslések szerint a lakosság 30–40%-a él magas hőkockázatú területeken. 

A következő évtizedekben tovább nő a hőhullámok száma és intenzitása, így az éghajlatváltozás hatása városi környezetben lesz a leginkább érezhető. A szakértők szerint sürgősen szükség van a zöldterületek bővítésére, az épületek korszerűsítésére és fenntartható várostervezésre. Az önkormányzatoknak a közösségek bevonásával kell kidolgozniuk az alkalmazkodási terveket, hogy a városok élhetőek maradjanak a felmelegedő klímában.

Hírszerkesztő