Az Egészségügyi Minisztérium által a Hotnews hírportálnak nyújtott adatok szerint 2020-ban Romániában 2173 orvos kérvényezte a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat, melyek nélkül nem gyakorolhatják hivatásukat a határokon túl a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy naponta 5,95-en kérték az iratokat, tehát négyóránként fogyatkozott eggyel az egészségügyi szakemberek száma. Az adatok a 2018-ban regisztráltakkal nagyjából megegyezők, akkor is napi 6 orvos döntött úgy, hogy maga mögött hagyja a romániai egészségügyi rendszert, viszont 2019-hez képest javulást jeleznek, akkor ugyanis háromóránként fogyatkozott a hazai orvostársadalom, naponta 8,2-en kívántak kilépni a hazai rendszerből. Ez azt is jelenti, hogy az orvosexodust nem sikerült megállítani, annak ellenére sem, hogy jelentősen nőttek a bérek az állami egészségügyi szférában 2018 óta.

Romániában valamivel több mint 63 ezer orvos volt összesen az Országos Statisztikai Intézet 2020-as adatai szerint. Közülük a legtöbben a fővárosban döntöttek úgy, hogy inkább külföldi kórházakban, rendelőkben folytatják: 2019-ben 607-en kérték ki a külföldi hivatásgyakorláshoz szükséges igazoló iratokat, 2020-ban pedig 491 orvos. A dobogó második fokán Temes megyét találjuk, ahol 2019 és 2020 között összesen 775-en döntöttek úgy, hogy másutt folytatják, közülük 411-en 2019-ben, 364-en pedig 2020-ban döntöttek a más országban való munkavállalás mellett. A harmadik a listán Iaşi megye, ahonnan az adatok szerint 751 orvos vándorolt külföldre — 416-an 2019-ben, 335-en 2020-ban. A másik póluson Giurgiu, Călăraşi és Kovászna megyét találjuk, ahonnan 4–4 orvos távozott összesen a két év alatt.

Ami Szatmár megyét illeti, itt összesen 29 orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat: 18-an 2019-ben, 11-en pedig a tavalyi esztendőben.

Nem sikerült megállítani

Hiába nőttek tehát tetemes mértékben a bérek az elmúlt években az egészségügyben, csak csekély mértékben mérséklődött az orvosok elvándorlása. Külföldön nem csak a bérek a vonzók az orvosok számára, hanem a körülmények és a szakmai előmenetel is. A legtöbb nyugati államban a jellem és a szaktudás alapján értékelik az orvosokat, a tanulásért és felelősségvállalásért pedig korrekt bérezés jár.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a legtöbb, Romániában szakképesítést szerzett orvos Franciaországban dolgozik, közel ötezren, de Németországban is a 4 ezres határt súrolja a Romániából kivándorolt aktív szakemberek száma. A harmadik legnépesebb romániai orvosgárda Magyarországon van, itt több mint 1900, hazánkban végzett szakember gyakorolja a hivatását. Népszerű célország még a romániai szakemberek számára Nagy-Britannia és Belgium is.

Arról nincsenek pontos adatok, hogy a rendszerváltás óta eltelt több mint három évtizedben összesen hány Romániában tanult orvos távozott külföldre, a becslések 10 ezer és 40 ezer között ingadoznak. Valószínű, hogy ez utóbbi áll közelebb a valósághoz, figyelembe véve, hogy csak az elmúlt évben közel 2200-an emigráltak.

Az elmúlt hat évben a romániai egészségügyben a fizetések körülbelül a két és félszeresükre nőttek. A kórházakban dolgozó rezidens orvosok bére 5700 és 7900 lej között változik, míg egy szakorvos fizetése 12 500 lej.

Bumbuluţ Krisztina