„A tanító nem varázsló, hanem kertész. Gondozni és ápolni tud és fog is benneteket.
Növekedni azonban magatoknak kell” — nem véletlenül választotta jubileumi mottójául Erich Kästner ezen gondolatát a Hans Linder Alapítvány, hiszen 25 éve úgy gondozza és ápolja a szatmári gyermekeket és fiatalokat, valamint azon embertársainkat, akik hátrányt szenvednek, és emberi méltóságuk csorbult, hogy azok megtapasztalják a figyelmes szeretetben gyökerező gondoskodást, növeli esélyüket egy boldogabb életre. Jelen van az életükben, és embernek tekinti mindazokat, akiket a társadalom nem néz annak. 
Ugyanakkor a tanító, a kertész a hálaadásról sem feledkezik meg, mert az a hitélet lényege — e gondolat jegyében gyűltek össze és töltötték meg szinte zsúfoltságig a székesegyházat tegnap kora délelőtt támogatottak, támogatók és mindazok, akik valamilyen módon kötődnek a Hans Lindner Alapítványhoz, hogy együtt ünnepeljenek és hálát adjanak az Úrnak minden örömért és kihívásért, amivel negyed évszázados útjuk során találkoztak. 
Elsőként Schönberger Jenő megyéspüspök imádkozott és köszönte meg az alapítványnak a szatmári egyházmegyében 25 éve végzett munkáját, majd 
Koczinger Tibor, az alapítvány igazgatója köszöntötte az ünneplőket, köztük a Lindner családot: Hans és Brigitte Lindnert, Stephanie Lindnert, Patrick Ossiandert, valamint Hermann Dorfnert, a németországi alapítvány elnökét, aki mindig nagy figyelmet fordított a Szatmárnémetiben működő szervezetre. „Mennyi mindent kellene megköszönnünk! A köszönet nem puszta udvariasság. Aki megköszön valamit, az elismeri, hogy a másik segítségétől függött és függ. Hála van a szívemben, hogy sokan vannak, akiknek hálával tartozom, akik nem csak beszélnek, hanem a cselekvő szeretet útján haladnak. Isten- és emberszeretet egyik gyakorlati próbálkozása: a Hans Lindner Alapítvány. Akármennyire is igyekszik a világ, nagy a nyomorúság, közel és távol — ebben hasonló a mai helyzet a 25 évvel ezelőttihez. Szívünk ma is kell dobogjon azokért is, akiknek védelemre, vigasztalásra és reményre van szükségük: a szegényekért, a betegekért, az elhanyagolt gyerekekért, a magányos idősekért, a hajléktalanokért, a céltalan fiatalokért, a menekültekért, a szenvedőkért és általában azokért, akiket senki sem akar. Minél inkább él bennünk a személyes szeretetkapcsolat, minél inkább munkálkodunk szenvedélyesen, annál jobban tudjuk továbbadni a szeretetkapcsolatot azoknak a testvéreinknek, akik valószínűleg nagyobb kereszteket hordoznak nálunk. Csakis úgy tudjuk velük megosztani istentapasztalatunkat, ha jelen vagyunk életükben, ha meghallgatjuk és embernek tekintjük azokat, akiket a társadalom nem tekint egyenrangú félnek, a társadalom teljes értékű tagjának” — fogalmazott. 
Az ünnepi prédikáció Szent Lukács Márta és Mária történetét bemutató soraira épült — ez sem véletlen, hiszen Lukács evangelista, a szívvel-lélekkel orvos sokszor írt azokról, akik bajban voltak, s mindig a kisember, az elnyomott „ügyvédje” volt. Abban a korban ilyen hátrányos helyzetben voltak a nők, nem méltók Isten szavára — Mária azonban odaül Krisztus lábaihoz, hallgatja Őt, fölébe emelkedik a tiltó korlátozásoknak, míg Márta agyondolgozza és -bosszantja magát, s nem marad már energiája, hogy örüljön Krisztus társaságának. Akit elbűvöl az Úr Jézus varázsa, annak mindig van ereje kilépni a konvenciók közül — lenni és jelen lenni: ez minden ima lényege és minden szeretetszolgálat lényege.
Ezt követően Stephanie Lindner pillantott vissza az elmúlt 25 évre, a szatmári szervezet történetére — örömmel állapítva meg, hogy a szervezet, ahogy eddig is, most is pozitívan fejlődik —, ugyanakkor családja történetére is. Mint fogalmazott, édesapja mind a mai napig megtiszteltetésnek érzi, hogy 2001 februárjában Szatmárnémeti díszpolgári címével tüntették ki. „ Büszkék vagyunk az alapítvány szatmári csapatára, amelyet immár 25 éve Koczinger Tibor kellő hozzáértéssel és profizmussal vezet irányításunk alatt. Örömmel és teljes szívvel tesszük ezt. Ő és csapata megteremtette a lehetőséget, hogy segíteni tudjunk azoknak, akiknek arra szükségük volt” — fogalmazott. 
A hálaadó szentmise Hans és Brigitte Lindner számára meglepetéssel zárult: 50. házassági évfordulója alkalmából Ferenc pápa áldását kérték a házaspárra, amelyet Schönberger Jenő püspök és Koczinger Tibor adott át.
Szabó Kinga Mária