Románia gazdasága rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg területileg, számoltak utána a profit.ro újságírói. Bukarest egymaga az ország teljes gazdasági teljesítményének több mint egynegyedét adja, miközben a megyék túlnyomó többsége alig mérhető teljesítményt nyújt.

Szatmár megyét a középmezőny alján lehet megtalálni, itt felülről Neamţ és alulról Vâlcea fogja közre, a gazdasági lap számításai szerint a hazai bruttó össztermék (GDP) 1,35 százalékát „állítja elő” a megye.
A Nemzetközi Valutaalap becslése alapján Románia GDP-je tavaly körülbelül 422,5 milliárd USA-dollár volt (folyó áron, nominálisan).

Gőzmozdony Bukarest, és húzóerő Kolozs, Temes, Prahova, Konstanca megye

A 2026-os becslések szerint – amelyekre az állami költségvetés is épül – a romániai megyék közel háromnegyede egyenként a nemzeti GDP kevesebb mint 2 százalékát termeli. A főváros részesedése 25,5 százalék, vagyis önmagában többet állít elő, mint az utána következő 7– 8 megye együttvéve.

Bukarest után egy nagyon vékony „második vonal” következik: Kolozs megye 5,3 százalékkal, Temes 4,3-mal, Prahova és Konstanca pedig egyaránt 4,1 százalékkal. Ezek már jelentősebb gazdaságok, de még így is hatalmas a lemaradásuk a fővároshoz képest. Kolozs és Temes együtt is csak Bukarest gazdasági teljesítményének nagyjából harmadát érik el.

A következő szintet azok a megyék alkotják, amelyek 2 és 3,5 százalék közötti arányt képviselnek: Iaşi, Brassó, Ilfov, Argeș, Dolj, Bihar, Maros és Szeben. Ezek tekinthetők viszonylag stabil, erősebb megyei gazdaságoknak – de csak a náluk is gyengébbekhez viszonyítva.

Innen lefelé azonban a romániai megyék többsége következik, mind 2 százalék alatti részesedéssel. Sokuk az 1 százalékot is alig éri el, sőt tíz megye még az 1 százalékot sem. Ezek gazdasági súlya országos szinten szinte elhanyagolható. A legalacsonyabb aránnyal Giurgiu megye szerepel, mindössze 0,63 százalékkal a nemzeti GDP-ből, de Kovászna, Călăraşi és Tulcea sem igazán dicsekedhet.

Hírszerkesztő
(Nyitókép: freepik.com / ededchechine)