Bár az időjárás igencsak szeszélyes, vitathatatlan tény, hogy megérkezett a várva várt tavasz, amikor, akárcsak az emberek, a természet is újjáéled. Egyre több, a tavasz érkezését hirdető, szebbnél szebb és színesebbnél színesebb virág nyílik erdőkben, mezőkön. A hosszú tél után gyakoribbak a kirándulások, a természetjárás. Ezzel önmagában nem is lenne semmi probléma. A gondok akkor kezdődnek, amikor a természetbe látogatva felelőtlenül, és nem gondolva a következményekre az emberek leszakítják a környezetünket színesítő virágokat, majd csokorba szedve hazaviszik azokat, hogy az otthonuk díszei legyenek, vagy rosszabb esetben azért, hogy árusítsák őket. A környékünkön is igencsak gyakori jelenség természetre gyakorolt hatásairól és következményeiről Márk-Nagy Jánost, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnökét kérdeztük.

A szakember fontos általános tudnivalókat fogalmazott meg a környékünkön is megtalálható vadvirágokról. Elmondta, hogy nemcsak a hóvirágról beszélhetünk mint a tavasz hírnöke, hanem számos más olyan virágról is, amelyek gyakoriak erdeinkben. Ilyen például a tavaszi tőzike, a berki szellőrózsa, a különböző csillagvirágok, a nemes májvirágok, a kökörcsinek, a kárpáti sáfrány. „Ezek a virágok tavasszal virágoznak, és minél több energiához próbálnak jutni, amikor besüt a nap az erdőbe, amíg még nincs lomb a fákon. Kihasználják ezt az időszakot, és tömegesen virágzanak. Nyáron ezeknek a virágoknak még a leveleiket sem láthatjuk. A fentebb említett növények általában gumósok vagy hagymások. Ezek olyan rezisztens szervek, amelyekben energiát tárolnak. Így tudják átvészelni azokat a nehéz időszakokat, amikor nem fotoszintetizálnak, tehát nem termelnek energiát. Ezeknek a virágoknak nagyon örülnek az emberek, mert a hideg és egyhangú tél után ezek az erdő első színfoltjai, ők hirdetik, hogy most már tényleg itt van a tavasz.”

Márk-Nagy János elmondása szerint addig nincs baj, míg az emberek séta közben csupán megcsodálják a növényeket. „Az embereknek van egy olyan rossz szokásuk, hogy kirándulásaik során előszeretettel gyűjtik össze csokrokba a virágokat, és viszik haza őket. Ezek a növények maximum két-három napig bírják, ha vízbe teszik őket, és utána elhervadnak, a gyűjtés viszont rendkívül káros. Az emberek azt hiszik, hogy ha hagymás vagy gumós növényről van szó, akkor ezeket meghagyva biztos megmaradnak a növények, és semmilyen kárt nem okoz a leszedésük. Ez így téves. Az a helyzet, hogy a növénynek ez alatt a rövid időszak alatt kell fotoszintézis által előállítania a kis leveleiben, majd a hagymájában elraktároznia azt az energiát, amelynek segítségével megmaradhat következő tavaszig. Ez nagyon fontos” — mutatott rá az EKE elnöke arra, hogy milyen negatív következményei vannak a virágok felelőtlen leszedésének.

A legtöbb országban, köztük Romániában is óriási méreteket öltött ezeknek a virágoknak a leszedése. Abban a pillanatban, amikor az erdei virágok leszedése nagyszabásúvá válik, állományuk és megmaradásuk rendkívüli veszélybe kerülhet. „Ezek nem védett fajok a szó szoros értelmében, tehát úgy, ahogy más élőlényeket véd a törvény. E virágoknak csak a leszedésük, illetve az árusításuk tiltott. Fontos tudni, hogy a piacokon árusított erdei virágok is nagy valószínűséggel illegálisan vannak leszedve. Ez csupán akkor lenne megengedett, ha az illető elárusítónak engedélye van a növények leszedésére. Az engedélyt általában úgy adják ki ezekre az élőlényekre, hogy készíttetnek egy tanulmányt, amely kimutatja, hogy egy bizonyos populációban hány egyed van, illetve hány egyedet lehet leszedni ahhoz, hogy az adott populáció ne szenvedjen kárt. Ilyen formában legálisan is lehet létrehozni ültetvényeket otthon. Akinek ilyen engedélye van, az nyilván utána azt a növényt árusíthatja is. A 195/2005-ös sürgősségi kormányrendelet 96. bekezdésének 26. cikkelye alapján magánszemélyek 5000 lejtől 10 000 lejig, jogi személyek pedig 30 000 lejtől 60 000 lejig terjedő pénzbüntetéssel sújthatók, ha a területileg illetékes környezetvédelmi hivatal engedélye nélkül végzik a következő tevékenységeket: a vadon élő növények illegális leszedése, bármilyen formájú (frissen, szárítva, feldolgozva) árusítása, az állatok befogása és árusítása” — összegzett Márk-Nagy János.

Figyelembe véve mindazokat a szempontokat, amiket a szakember érvként felhozott, fontos lenne, hogy az emberek megtanulják, milyen következményekkel járhat a felelőtlen és illegális vadvirággyűjtés. Kirándulásaink során próbáljuk meg nem kiragadni a virágokat természetes közegükből, bármennyire is tetszenek nekünk. Legyenek ők azok az okok, amelyekért ismét kirándulni indulunk, így akár többször is megcsodálhatjuk őket, mindezt úgy, hogy nem ártunk a környezetünknek. Tiszteljük meg a természetet azzal, hogy nem rongáljuk, hanem védjük! A természetet többféleképpen csodálhatjuk anélkül, hogy ártanánk neki, például a fényképezőgéppel vagy a telefonnal készített fényképekkel, amelyek időtálló emlékekké válhatnak.

Kallós András