A lapunk kérdéseire válaszoló polgármesterek mindegyike arról számolt be, hogy az utóbbi években sikerült kordában tartani a gyomnövény szaporodását, és időben igyekszenek kiirtani azt. „Sajnos a meleg időjárás és az extrém szárazság sem képes megállítani a parlagfű szaporodását, kifejezetten kedveli ugyanis a meleget. A városvezetés megpróbálja minden rendelkezésére álló eszközzel elejét venni a parlagfű terjedésének” — számolt be lapunknak Nuszer György, Erdőd alpolgármestere, aki szerint mindenki igyekszik odafigyelni és megfelelően kezelni a kérdést, mert borsos büntetés is jár a szabályszegőknek. A polgármesteri hivatal a közterületek rendben tartását vállalta fel, a gazdákat pedig figyelmezteti, hogy mindenki szabályszerűen járjon el a saját telkén. A városvezető szerint a lakosság segítőkész, mindenki igyekszik elejét venni a gyomnövény szaporodásának.
Fekete Bertalan, Szopor község alpolgármestere is arról számolt be lapunknak, hogy a helyi önkormányzat gondozta közterületeken a parlagfüvet már megjelenésekor igyekeznek lekaszálni, hogy se virágozni, se szaporodni ne legyen esélye. „Az utak mellett, a magánterületeken a gazdák gondoskodnak a gyomirtásról. A polgármesteri hivatal illetékesei minden szezonban figyelmeztetik a területek tulajdonosait, hogy ne felejtsenek el eleget tenni a törvény által előírt kötelezettségeiknek, és irtsák a parlagfüvet” — tette hozzá a szopori elöljáró.
Ettől a fajta gyomnövénytől egyébként igen nehéz megszabadulni, mindig visszatér az elhanyagolt területekre. „Minden évben visszatérő probléma a parlagfű kezelése. Ez a gyomnövény folyamatosan igen sok kellemetlenséget okoz a pollenjére allergiások számára. Sajnos teljesen kiirtani sohasem lehet, de minden szezonban behatóan foglalkozunk a kérdéssel” — vázolta a helyzetet lapunk kérdéseire válaszolva Brém László, Mezőfény polgármestere, aki szerint a település határában szerencsére nagyon kevés a parlagon hagyott terület, így sikerül kordában tartani a gyomok elszaporodását. A polgármesteri hivatal emberei és a gazdák is megfelelően kezelik a parlagfű kérdését.
Az utóbbi évek intenzív parlagfűirtási akciói Vetés községben is meghozták a várt eredményt. „A folyamatos ellenőrzéseknek és intézkedéseknek hála nem beszélhetünk jelentős parlagfűproblémáról a község területén. Két-három év alatt sikerült elérnünk, hogy a gyomnövény ne okozzon komoly gondokat” — részletezte lapunknak Ilyés Gyula vetési polgármester. A község területén egyébként nagyon kevés az olyan terület, amely mezőgazdasági vagy építkezési szempontból nem hasznosítható, és tulajdonosa elhanyagolta volna a gondozását.

Vigyázat, nem gyógynövény!

Vannak olyan helyek, ahol arról olvasni, hogy a parlagfűnek lennének jótékony hatásai is. Ez a fajta gyomnövény viszont nagyon veszélyes is lehet az egészségre. Az ürömlevelű parlagfű vagy egyszerűsített nevén parlagfű fogyasztása károsíthatja az egészséget, mert olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták. A Szegedi Tudományegyetem kutatói még 2017-ben számoltak be annak a vizsgálatnak az eredményéről, amely a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeire derített fényt. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) adatai szerint a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé tartozik a parlagfű. Ennek ellenére egyre többen gondolják úgy, hogy nem veszélyes gyom, és értékes gyógynövényként tekintenek rá, a teáját, illetve a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák tévesen. Ezt a gyomnövényt egyébiránt közel száz éve hurcolták be Európába, és virágporával jelentős allergénnek minősül.
Az utóbbi években egyre divatosabb lett gyógyhatásairól beszélni, és ezt felerősítette az a tény is, hogy az ebben üzleti lehetőségeket látó és azokat kihasználó gyártók parlagfűtartalmú készítményeket dobtak piacra. A növény hosszú távú fogyasztásának élettani hatásairól eddig senki sem beszélt. Az is sokat jelenthet, hogy az elmúlt több mint száz évben sem tartozott ez a fajta növény a szélesebb körben elterjedt és használt gyógynövények közé, csak az utóbbi időszakban vált divatossá. Ezt felismerve a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának és a Semmelweis Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Karának kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amelynek során a világon elsőként tanulmányozták állatkísérletekben a növény tartós alkalmazásának veszélyeit. Az így kapott eredmények alapján arról számolnak be, hogy a gyomnövény tartós, humán fogyasztásának biztonságosságát megkérdőjelezi annak az állatoknál észlelt agy- és vesekárosító hatása. A szegedi kutatók nem állítják biztosan, hogy a parlagfű patkánykísérletekben észlelt toxikus hatása az embernél is mindenképpen kialakul, de általában a vegyületek toxikus hatásai minőségileg hasonlók a kísérleteknél használt állatokban és az emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve kijelenthető: a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széles körű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják ezt alá.
És hogy miért kell tűzzel-vassal írtani a parlagfüvet? Az általa termelt, levegőben szálló pollen okozta allergia számos, jellegzetes tünetet okozhat, úgymint orr- és szemviszketés, duzzadt szemek, orrfolyás vagy orrdugulás, könnyezés, nátha, tüsszögés, torok- és/vagy bőrviszketés, valamint alvási problémák. A tünetek bárkinél megjelenhetnek nemtől és kortól függetlenül. A parlagfű-allergia megerősítésére allergiavizsgálatot végeznek, amely pollenszezonban, az allergén növény pollenszórásának idején nem alkaros bőrpróbával, más néven Prick-teszttel, hanem vérből történik.

Hamarosan kezdődik a virágzás

Nemsokára tömegesen virágzik majd a gyomnövény, az arra érzékenyeknek pedig már most el kell kezdeniük a gyógyszerszedést — hívják fel a figyelmet a szakértők, írja az MTI.
Románia az európai „listavezetők” közé tartozik a parlagfűmag és -pollen éves hozama alapján — derül ki egy korábbi kutatásból. A növény virágzását július végére, augusztus elejére várhatjuk, de aki allergiás a virág pollenjére, annak már most is okozhat tüneteket.
A növény növekedési üteme változatos képet mutat, az aszályos időszak is visszavetheti a fejlődését, de jelentősen nem változtat rajta.

Végh Balázs