Nagyon sok település van Szatmár megyében, amelyiknek a külterületére vagy akár belterületére is kiterjed a Natura 2000 természetvédelmi övezet, ami azzal jár, hogy az adott terület korlátozásokkal vagy egyáltalán nem használható mezőgazdasági tevékenységre, nem építhető be, vagy például azon nem lehet belső égésű motorral hajtott járművel közlekedni. Hogy az így keletkező veszteségeket, bevételkiesést vagy hozzáférési jogosultsággal járó kellemetlenségeket enyhítse, az állam két könnyítést vezetett be, de sajnos egyik sem működik.

Nincs kifizetés

Az egyik és legfontosabb a kompenzáció kifizetése lenne, ami azt jelentené, hogy a tulajdonos pénzt kap azért, mert a földjét nem tudja hasznosítani, nem tudja bevetni, ha erdőről van szó, abból a fát nem tudja kitermelni, vagy ha legelője, gyepes területe van, azon nem tud jószágot legeltetni. Az ilyen kompenzációk kifizetésére hosszú évek óta uniós támogatást kap a környezetvédelmi tárca, ez mégsem jut el a tulajdonosokhoz, mindig másra van költve.

Helyi teher

A másik, hogy adómentesség kérhető ezekre a területekre, amiről azonban a közigazgatásilag illetékes tanácsok döntenek, azaz azok a helyi testületek, amelyekhez az illető terület tartozik. Ezzel az — egyébként opcionális, a polgármesteren és a helyi tanácsosokon múló — adómentességgel más kontójára gavalléroskodik az állam, hiszen nagyvonalúan lehetővé teszi ezt a dolgot, de akárhogy is döntenek helyben, az állam semmilyen következményével nem találkozik. Az adókedvezmény ugyanis azt jelenti, hogy a községi vagy városi költségvetések rövidülnek, ha az adóeltörlés meg van szavazva, illetve a községvezetés népszerűsége szenved csorbát, ha el van utasítva. A dolgot árnyalhatja, hogy az adómentesség megszavazásával jól jár a terület tulajdonosa, de rosszul jár az adott település összes többi lakosa, a be nem folyó adóösszegeket ugyanis nem lehet útépítésre, parkosításra, járdaöntésre vagy játszótérépítésre fordítani, legyen szó akármilyen kicsi összegről is.

Kevés a mentesség

Márk-Nagy János, az EKE – Szatmárnémeti elnöke is hozzászólt a témához: maga is úgy érzi, hogy a felelősség áthárítása a községvezetésekre nem egy túl szép dolog, és az úgy lenne korrekt, ha a megszavazott adómentességet kompenzálná az állam, nem az önkormányzatok és a helyi közösségek „nyelnék le” a veszteséget. Márk-Nagy szerint a megszavazott adómentesség kevés, nem több egy gesztusnál, hiszen külterületen lévő egy hektáros szántóföldnek alig van adóvonzata. Szerinte sokkal fontosabb lenne azt a bizonyos EU felől érkező támogatást továbbítani az érintett tulajdonosok felé, hiszen a környezetvédelem oltárán feláldozott szántóföldek összességében hasznosak ugyan, de veszteséget termelnek. Nem csak a tulajdonos nem tud boldogulni, de a korlátozások miatt meg nem dolgozott földek elvesztegetett munkaórákat is jelentenek, elő nem állított terményeket, ki nem adott napszámokat, fizetéseket, és az ilyenfajta elmaradt jövedelmek után be nem fizetett helyi és állami érdekű adókat és járulékokat.

Princz Csaba