Az Erdélystat felmérésének eredményei szerint az erdélyi magyaroknak már a 79%-a olyan háztartásban él, amelyben van otthoni internet-előfizetés. Az erdélyi magyarok 75%-a személyesen is rendelkezik olyan okostelefonnal, amelyhez tartozik mobilinternet-keret. Az internetes rendelés, fizetés, bankolás, ügyintézés is terjed: az érintettek több mint fele már folytatott ilyenféle tevékenységeket. Továbbá újdonság, hogy már a mobiltelefon vált az elektronikus ügyintézés elsődleges eszközévé. Az internetes ügyintézés esélyét azonban nagyon erősen meghatározza az iskolai végzettség és a kor, illetve a település típusa — ezzel újfajta digitális egyenlőtlenségek alakulhatnak ki az erdélyi magyar társadalomban.

Világháló-hozzáférés

Az Erdélystat 2021 nyarán végzett, 1200 fős, az erdélyi magyarságra reprezentatív kutatásában a válaszadók 79%-a nyilatkozott úgy, hogy van otthoni internet-előfizetése. Az erdélyi magyarok további 6%-a nyilatkozott úgy, hogy bár otthoni internet-előfizetése nincs, de van mobilinternettel ellátott okostelefonja. Így tehát jelenleg már az erdélyi magyarok 85%-a hozzáfér a világhálóhoz. További 2% azok aránya, akiknek bár nincs se otthoni, se telefonos internet-hozzáférésük, de van olyan tagja a háztartásuknak, aki rendelkezik internettel ellátott mobiltelefonnal.

A mobilinternettel ellátott okostelefonok elterjedtségét külön vizsgálva megállapították, hogy a nagykorú erdélyi magyarok háromnegyede (75%-a) rendelkezik már ilyen készülékkel. Az adatokból tehát egyértelmű, hogy az erdélyi magyarság túlnyomó többségének technikai értelemben már adottá vált a lehetőség az internet legkülönbözőbb célokra való használatára. Kérdés természetesen, hogy mire és milyen gyakran használják az internetet, mennyire élnek a digitalizáció által nyújtott lehetőségekkel — jegyzik meg az elemzés készítői.

Az eredmények arra utalnak, hogy a digitalizációs folyamatok szempontjából a szűk keresztmetszetet már kevésbe a „infrastruktúra”, a hozzáférés szűkössége jelenti Erdélyben. Az elsődleges már az, hogy az érintettek annak ellenére nem használják az adott funkciókat, hogy technikai értelemben lenne arra lehetőségük. Négy összetettebb tevékenységet vizsgáltak mint a digitális ügyintézési gyakorlat fokát jelző mérőszámot: az interneten keresztüli rendelést (ételt, könyvet, bútort stb.), az interneten keresztüli fizetést (bankkártyával, banki utalással), az interneten keresztüli számlafizetést, banki ügyintézést („bankolást”), valamint az internetes kérdőívek vagy űrlapok kitöltését, megválaszolását.

Míg a válaszadók 79%-a rendelkezik otthoni internet-előfizetéssel, tehát a lehetőség adott lenne, „csupán” 47% szokott az otthoni interneten, asztali számítógépen, laptopon vagy tableten keresztül rendelni, 35% fizetni, 32% intézi banki ügyeit, fizeti számláit az interneten keresztül; a kérdőívek, űrlapok számítógépes kitöltése pedig az erdélyi magyarok 27%-ának a háztartásában jellemző. Ezekben a számokban azon személyek is szerepelnek, akik nem maguk, hanem családtagjuk intézi ezeket a tevékenységeket.

Nem csak az internettel ellátott mobiltelefonok elérhetősége haladja meg az otthoni internet-előfizetések elterjedtségét, de a telefonon történő digitális ügyintézés gyakorisága is nagyobb a számítógépesnél. Az erdélyi magyarok többsége (55%-a) olyan háztartásban él, ahol legalább egy személy szokott a mobiltelefonján keresztül az interneten rendelni. A mobilon keresztüli fizetés már csak 40%-ra jellemző, a bankolás, számlák fizetése 36%-ra, a kérdőívek, űrlapok kitöltése pedig 29%-ra.

A válaszadók, illetve háztartásuk jelentős része számára több eszköz is rendelkezésre áll a digitális ügyintézésre, ezért külön kérdésben tudakolták, hogy aki az adott családból, háztartásból a leggyakrabban szokott interneten vásárolni, az jellemzően milyen eszközt használ erre a célra. Az eredmények eléggé kiegyenlítettek, de már itt is egyértelműen a mobiltelefonok, okostelefonok aránya volt a legnagyobb: 57% említett okostelefont, 40% számítógépet vagy laptopot, 3% pedig tabletet mint az internetes vásárlás leggyakoribb eszközét.

Digitális ügyintézők

A kutatásban feltett kérdésekre adott válaszok alapján az erdélyi magyarokat négy csoportba sorolták: internettel nem rendelkezők, internettel rendelkezők, de digitális ügyintézést nem folytatók, részleges digitális ügyintézők, digitális ügyintézők.

Az eredmények szerint az erdélyi magyarok 31%-a sorolható a digitális ügyintézők közé, míg további 21%-uk részleges digitális ügyintéző. A részleges kompetenciákkal rendelkezők és a digitális ügyintézők összesített aránya tehát 52%.

Regionális bontásban a legkedvezőbb képet a Kolozs és Maros megyéből összesített Közép-Erdélyben találjuk, itt ennek a csoportnak a nagysága 56%. Székelyföldön ez az érték 52%, tehát megfelel az erdélyi magyar átlagnak. Valamivel átlag alatti a szórványmegyék értéke (51%), de igazából Partium húzza lefelé az átlagot. Az internet nélküliek aránya ugyanakkor nem a Partiumban, hanem a szórványban a legmagasabb (17%). Utóbbi jelenségnek valószínűleg az az oka, hogy a teljes internetnélküliség a legidősebb korosztályra jellemző, ennek a csoportnak az aránya pedig az igen elöregedett magyarsággal rendelkező szórványmegyékben magas. Partiumban az internettel mint infrastruktúrával rendelkező, de digitális ügyintézési kompetenciákkal nem rendelkező csoport aránya kiemelkedő (39%) a magyarok között.

Nem meglepő módon a digitális ügyintézési gyakorlatok mértéke összefügg a település típusával: a városokban élők között több embernek van hozzáférése az internethez, és nagyobb arányban is intézik ügyeiket az interneten. Ez az összefüggés annak ellenére is igaz, hogy már a községekben élők túlnyomó többsége is hozzáfér a világhálóhoz: 85%-uk úgy nyilatkozott, hogy vagy rendelkezik otthoni internet-előfizetéssel, vagy van legalább egy olyan okostelefon a háztartásban, amelyhez tartozik mobilinternet.

A sávszélességről nem álltak rendelkezésre adatok, ugyanakkor ismerve azt, hogy a mobilügyintézés sávszélesség-igénye jellemzően nem kiemelkedő, megállapítható, hogy az infrastrukturális különbségek önmagukban nem magyarázhatják a digitális kompetenciák eltéréseit.

Míg a városokban élő erdélyi magyarok 39%-a tekinthető digitális ügyintézőnek, csak a községekben élők 22%-áról mondható el ugyanez. Ez annak ellenére igaz, hogy egyes ügyek elektronikus intézése éppen a községben élők életét könnyítheti meg jobban. (Nem kell a városba utazni a bankfiókba, a műszaki áruházba stb.)

Azonban a településtípusok közötti különbségek mellett talán még lényegesebb az életkor és az iskolai végzettség szerepe: míg 35 éves kor alatt szinte mindenki (99%) hozzáfér a nethez, 55 év felett a hozzáférők aránya csak 77%. A korral nő az internet-hozzáféréssel rendelkezők, de digitális kompetenciák nélkül élők aránya: 35 év alatt ez a csoport 15%-os, 55 felett 49%-os.

Az iskolai végzettség hasonlóan erős — és a feltételezhető irányú — összefüggést mutat a digitális kompetenciákkal. Míg az alapfokú végzettségűek 3%-a digitális ügyintéző és 11%-a részleges digitális ügyintéző, a felsőfokúak körében ez 66, illetve 18%. Ezek a különbségek azért figyelemre méltók és figyelmeztetők, mert a digitális kompetenciák mérésekor figyelembe vett tevékenységek olyanok, amelyek alapvetően nem vagy alig függnek az iskolai végzettségtől. Szinte mindenkinek — iskolai végzettségtől függetlenül — ki kell töltenie űrlapokat, fizetnie kell számlákat, be kell vásárolnia. Aki ezeket a tevékenységeket kizárólag hagyományos, „offline” módon tudja intézni, sokkal kevesebb választási lehetőség előtt áll: időt és sok esetben pénzt veszít. (Személyesen be kell utaznia egy hivatalba, hogy elintézzen egy olyan ügyet, amelyet otthonról is el lehetett volna intézni. Megvásárol egy boltban egy olyan műszaki eszközt, amelyet jóval olcsóbban megrendelhetett és hazaszállíttathatott volna stb.) Ezek a digitális ügyintézési egyenlőtlenségek egy olyan modern, újfajta társadalmi szakadék jelei, sőt, okai lehetnek, amely Erdélyben épp jelenleg van kialakulóban, és amelynek csökkentése a közösség érdeke lenne.

Az okostelefonok internetes ügyintézésben betöltött szerepének a növekedésével ennek az egyenlőtlenségnek a csökkentése elsősorban már nem infrastrukturális fejlesztéseket igényelne, sokkal inkább az idősebb és alacsonyabb végzettségű csoportokat megcélzó nem formális képzéseket és kampányokat.

Facebook-használat

Az Erdélystat kutatása kitért a Facebook mint az erdélyi magyarok által leginkább használt közösségimédia-platform használatára is. A nagykorú erdélyi magyarok 70%-a van regisztrálva a Facebookra, további 2% pedig más profilján keresztül szokta használni. Vannak azonban olyanok is (mintegy 5%), akik bár regisztráltak a platformra, de jelenleg nem használják azt, így a Facebook-használók aránya 67%. A Facebookot használók igen jelentős része aktívan használja a platformot: az erdélyi magyarok mintegy 57%-a legalább naponta egyszer fellép a Facebookra.

A teljes elemzés az erdelystat.ro honlapon olvasható. SZFÚ