A modern kori európai államok egyik legfontosabb feladata a szociális védelem. Ezt a védelmet a gyermeknevelési támogatásokon, szociális juttatásokon, munkanélküli-segélyeken, garantált minimáljövedelmen, nyugdíjakon, egészségügyi ellátásokon vagy lakhatási támogatásokon keresztül igyekeznek állampolgáraiknak biztosítani.
Az Országos Statisztikai Intézet jelentése szerint a romániai háztartások átlagos havi összjövedelmének 2,9%-a származott szociális juttatásokból 2020-ban. Ez az arány a nyugati régióban a legalacsonyabb (2,1%), míg az északkeleti régióban a legmagasabb (4,1%). A romániai átlagnál magasabb a háztartások szociális juttatásokból származó bevétele az összjövedelmen belül a déli (3,1%) és a délkeleti (3,3%) régióban is, a már említett északkeleti régió mellett. Az elmúlt tizenkét évet áttekintve az is kijelenthető, hogy az erdélyi háztartások jövedelmének kisebb része származott szociális juttatásokból, mint a havasalföldi és a moldvai háztartások esetében. Kivétel ez alól a Bukarest-Ilfov régióban levő háztartások esete, ahol szintén alacsony volt a háztartások jövedelmében a szociális juttatások aránya.
A szociális juttatásokat elsősorban a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Fizetési és Szociális Ellenőrző Ügynökség (ANPIS) folyósítja. A szociális juttatásokra fordított kiadások összege 19,674 milliárd lej volt 2020-ban Romániában, Erdélyben pedig 6,762 milliárd lej.
Azért, hogy könnyebben áttekinthető legyen a sokféle szociális juttatás, a célcsoportok szerint három kategóriába sorolta őket az Erdélystat. Az első kategóriába kerültek azok a juttatások, amelyek a gyermekes családokat célozzák meg. A másodikba azokat a juttatásokat sorolták, amelyeket az alacsony jövedelmű személyek és családok kapnak. Végül a harmadik kategóriába az a sokféle támogatás és juttatás került, amelyeket a fokozottan súlyos, súlyos vagy közepesen súlyos fogyatékossággal élő felnőttek, illetve gyermekek és gondozóik kapnak. Ezen szociális juttatások többsége univerzális támogatás. Ez azt jelenti, hogy alanyi jogon minden személynek jár az adott juttatás, ha megfelel a folyósítási kritériumoknak. Alig néhány olyan juttatás van, amely jövedelemfüggő, azaz nem mindenki kapja, aki az adott csoporthoz tartozik (például 18 év alatti gyermeke van, vagy fogyatékossággal élő), hanem csak azok, akiknek a háztartási jövedelme alacsonyabb egy bizonyos küszöbnél. Ezek a következők: a családi pótlék, a garantált bérminimum biztosítására nyújtott támogatás és a fűtési támogatás. Látható, hogy a családi pótlék az első és a második kategóriába is illeszkedik, jelen elemzésben az első csoportba sorolták.
A szociális juttatások csaknem háromnegyedét a gyermekes családok kapták 2020-ban: Erdélyben a szociális juttatások 74, míg Romániában a 73%-át. Második legmagasabb arányban a fogyatékos személyek részesültek a szociális juttatásokból: az összes 2020. évi támogatás 23–23%-át kapta ez a társadalmi csoport Erdélyben és Romániában. Az alacsony jövedelmű személyek és családok részére jutott a legkevesebb támogatás 2020-ban: az összes támogatás 2, illetve 3%-a ment erre a célra Erdélyben, illetve Romániában.

Szociális juttatások a gyermekes családoknak

A gyermekes családoknak járó szociális támogatások és juttatások közül a legnagyobb részesedést a gyermekek után járó állami támogatás (köznyelvben a gyermekpénz), illetve a gyermeknevelési támogatások fedik le. Mindkettő univerzális támogatási forma, azaz minden gyermek után jár, akinek a szülője megfelel bizonyos kritériumoknak. Az Erdélyben kifizetett összes szociális juttatás 40%-a ment gyermekpénzre, 28%-a gyermeknevelési támogatásra és 1,4%-a családi pótlékra. Románia teljes területén ezek az arányok rendre 42%, 25% és 1,7%. A családi pótlék az egyetlen olyan juttatás, amely jövedelemfüggő.
A gyermekek után járó állami támogatás, azaz a gyermekpénz (alocaţia de stat pentru copii, Magyarországon a hasonló juttatást családi pótléknak nevezik) olyan univerzális támogatási forma, amely a gyermekek 18 éves koráig jár, valamint a 18. életévüket betöltött, középiskolai vagy szakképzésben részt vevő fiataloknak. A 2 éves kor alatti gyermekek után járó pótlék összege 2020 augusztusától gyermekenként havonta 369 lej, a 2–18 éves, illetve a 18. életévüket betöltött, középiskolába vagy szakképzésbe járó fiatalok után pedig 185 lej. A fogyatékossággal élő gyermekek után 369 lejt kap havonta a szülő, a gyermek életkorától függetlenül. Gyermekpénzt átlagosan havi 3,6 millió gyermek kapott Romániában 2020-ban, míg Erdélyben havi 1,2 millió gyermek. Erdélyben — és az egyes erdélyi megyékben is nagyon hasonló arányban — a gyermekpénz 9%-át 0–2 éves gyermekek után folyósították, 87%-át 2 és 18 év közötti gyermekek után, 2%-át 18 éves és idősebb gyermekek után, 2%-át pedig a fogyatékos gyermekek után.
Az Országos Statisztikai Intézet elérhető adatai szerint az egy főre jutó támogatások összege hasonlóan növekedett Romániában és Erdélyben is 2011 és 2020 között, 2020-as reálértéken számolva 76 lejről 189 lejre Romániában és 76 lejről 190 lejre Erdélyben. A kedvezményezettek száma csökkent ebben az időszakban.
A gyermeknevelési támogatás (indemnizaţia pentru creşterea copilului, a magyarországi gyedhez hasonló juttatás) a gyermek 2 éves koráig jár, illetve a fogyatékos gyermekek 3 éves koráig. A jelenleg érvényben lévő törvényrendelet (111/2010) szerint alapesetben azok a szülők részesülhetnek ilyen támogatásban, akik a gyermek születése előtti utolsó 2 évben 12 hónapon át az adótörvény szerinti jövedelemadó-köteles jövedelmet értek el.
Jelenleg a támogatás a szülő elért átlagos havi nettó jövedelmének 85%-a, de legalább 1250 lej és legfeljebb 8500 lej. Azaz az ilyen támogatásban részesülő szülők (anyák) száma azt is jelezheti, hogy mekkora a (női) foglalkoztatottság a támogatási évet megelőző időszakban. 2020-ban Romániában 180 ezer, míg Erdélyben 71 ezer 2 év alatti gyermek után részesültek a szülők gyermeknevelési támogatásban. Ha a kedvezményezettek számát a megyében élő 2 év alatti gyermekek számához viszonyítjuk, akkor látható, hogy 100 ilyen korú gyermekre Romániában 46, míg Erdélyben 52 gyermeknevelési támogatásban részesülő gyermek jut. Azaz Erdélyben 100-ból 48 gyerek után nem jár gyermeknevelési támogatás — hanem „csak” gyermekpénz, vagy családi pótlék, vagy egyéb juttatás.
Megyei bontásban vizsgálva az adatokat Kolozs megyében a legmagasabb ez a mutató (100, 2 év alatti gyermekből 65 után jár ilyen támogatás), de szintén magas Fehér, Temes és Hargita megyékben. A legalacsonyabb pedig Szatmár, Kovászna, Krassó-Szörény és Maros megyékben, ahol 100, 2 év alatti gyermekből 39–41 után járt gyermeknevelési támogatás.
A gyermeknevelési támogatásban részesülők havi átlagos számának és a nekik kifizetett támogatások összegének időbeni változását még nagyobb óvatossággal kell kezelni, mint a gyermekpénz esetében, hiszen nemcsak a demográfiai és a foglalkoztatottsági adatok változása állhat a háttérben, hanem a 2010. évi törvényi változások is, amelyek lényegesen befolyásolják az idősorokat, elsősorban 2011 és 2014 között. Ebben az időszakban eltérő a számítási módja a 2011. január 1. előtt és után született gyermekek után járó támogatási összegeknek.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő 2 év alatti gyermekek átlagos havi száma folyamatosan növekedett 2015 és 2020 között: Romániában 138 ezerről 180 ezer főre, míg Erdélyben 56 ezerről 71 ezer főre. Az egy főre jutó gyermeknevelési támogatás értéke 2020-as reálértéken számolva pedig 1025 lejről 2290 lejre emelkedett Romániában 2015 és 2020 között, míg Erdélyben 995 lejről 2197 lejre. Az egy főre jutó romániai támogatások értéke azért magasabb az egy főre jutó erdélyi értékeknél, mert a bukaresti számok megemelik a romániai átlagot, hiszen Bukarestben messze magasabb, 2020-ban 3420 lej volt az egy főre jutó gyermeknevelési támogatás összege.
A családi pótlék (alocaţia pentru susţinerea familiei) az egyetlen jövedelemtesztelt szociális juttatás a gyermekes családoknak járó juttatások körében. Az ellátást a családfenntartási támogatásról szóló, 277/2010. sz. törvény alapján folyósítják azoknak a családoknak, amelyek gyermeket nevelnek, és a törvényben meghatározottnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek. 2020-ban Romániában havonta átlagosan 160 ezer család részesült ilyen típusú segélyben, a kifizetett összeg pedig 329 millió lej volt. Erdélyben 42 ezer család kapott családi pótlékot, ennek költsége 93 millió lej volt. Ha lakosságarányosan nézzük a családi pótlékban részesülők számát, akkor 1000 főre vetítve a legtöbb családi pótlékban részesülő család Szilágy, Hargita és Beszterce-Naszód megyékben volt, míg a legkevesebb Temes, Kolozs és Arad megyékben. Szatmár megyében ezer főre 9 családi pótlékban részesülő család jutott.
A családi pótlékban részesülő kedvezményezettek száma folyamatosan csökken 2011 óta Erdélyben: míg 2011-ben 90 ezer, addig 2020-ban 42 ezer volt az ilyen támogatásban részesülők száma. Románia teljes területét tekintve is csökkent összességében a családi pótlékban részesülő kedvezményezettek száma 2011 és 2020 között, 325 ezerről 160 ezerre. A családi pótlék címen kifizetett, egy főre jutó támogatások reálértéke folyamatosan növekedett ebben az időszakban: Erdélyben 73 lejről 183 lejre, míg Romániában 71 lejről 171 lejre. A romániai nagyrégiók közül a déli, délnyugati és délkeleti régiókban a romániai átlagnál alacsonyabb, míg az északkeleti, északnyugati, nyugati és középrégiókban a romániai átlagnál magasabb az egy főre jutó támogatás értéke.
Ha csak az erdélyi régiókon belül maradunk, akkor Dél-Erdélyben, a Bánságban és Partiumban magasabb, míg Székelyföldön, Közép-Erdélyben és Észak-Erdélyben alacsonyabb az egy főre jutó családi pótlék értéke, mint az erdélyi átlag. Ezek a régiók közötti különbségek viszonylag állandók 2015-től kezdődően.

Szociális juttatások fogyatékos személyeknek

A fogyatékossággal élő személyek részére nyújtott sokféle szociális juttatás közül a legnagyobb költsége a fokozottan súlyos vagy súlyos fogyatékossággal élő felnőtteknek nyújtott havi támogatásnak van: az összes támogatás 13%-át költötte az állam erre 2020-ban, Romániában és Erdélyben is.
A fokozottan súlyos vagy súlyos fogyatékossággal élő felnőttek havi támogatása (indemnizaţia lunară pentru adulţi cu handicap grav şi accentuat) jövedelemfüggetlen juttatás.
2018-tól kezdődően ez az összeg havi 350 lej a fokozottan súlyos és 265 lej a súlyos fogyatékossággal élő személyeknek. Ez 2,474 milliárd lejt követelt a költségvetéstől Romániában és 852 millió lejt Erdélyben. A fogyatékos felnőttek száma a 25 éves vagy idősebb felnőttek számához viszonyítva Romániában és Erdélyben is 55–56 fő 1000 ilyen korú felnőttre vetítve. Az erdélyi megyéket összehasonlítva pedig magasabb ez az arányszám Szilágy (95 fő az 1000-ből), Beszterce-Naszód (89 fő) és Fehér (72 fő) megyékben, míg alacsonyabb Kovászna (40 fő az 1000-ből), Brassó (45 fő) és Temes (46 fő) megyékben. 1000 fogyatékos felnőttből 870–870 fő kap havi támogatást Romániában és Erdélyben is. Kiegészítő havi juttatást (amelynek havi összege jóval kisebb, mint az előző juttatás: 150 lej a fokozottan súlyos, 110 lej a súlyos fogyatékossággal élők és 60 lej a közepesen súlyos fogyatékossággal élők esetében) pedig 1000-ből 957 fogyatékos felnőtt kap Romániában és 963 fő Erdélyben.
A havi támogatást kapó, fogyatékos felnőttek száma a legmagasabb Szatmár, Bihar és Krassó-Szörény megyékben, míg a legalacsonyabb Hargita, Maros és Kovászna megyékben 1000 felnőtt fogyatékosra vetítve.
A kiegészítő havi juttatásban részesülő fogyatékos felnőttek száma pedig Szatmár, Brassó és Beszterce-Naszód megyékben a legmagasabb, míg Maros, Szeben és Hargita megyékben a legalacsonyabb 1000 fogyatékos felnőttre vetítve.
A szociálisan támogatott fogyatékos felnőttek átlagos havi száma — és ezzel párhuzamosan a támogatások összege — nominális értékben folyamatosan emelkedett 2011 és 2020 között. A támogatottak száma Romániában 543 ezerről 683 ezerre, míg Erdélyben 199 ezerről 236 ezerre növekedett ebben az időszakban. Az egy főre jutó átlagos havi támogatás összege 2020-as reálértéken számolva azonban egyforma ütemben és mértékben változott Romániában és Erdélyben: 2011 és 2014 között 220 lejről 195, illetve 194 lejre csökkent; majd 2015 és 2020 között 220 lejről 302, illetve 301 lejre növekedett.

Alacsony jövedelmű személyek és családok részére

Az alacsony jövedelmű személyeknek és családoknak is többféle szociális juttatást nyújt az állam. Ezek közül a garantált minimumjövedelem biztosítása emészti fel a legnagyobb összeget: az összes szociális juttatás 2, illetve 3%-át költi erre az állam Romániában, illetve Erdélyben. Fűtési támogatásban arányaiban többen részesülnek, de a rájuk fordított összegek részesedése, akárcsak a sürgősségi segélyé vagy a temetkezési segélyé, alig érzékelhető az összes támogatás körében: az összes támogatás 0,3%, illetve 0,5%-át költi erre az állam Romániában, illetve Erdélyben. Mind a garantált minimumjövedelem biztosítására nyújtott szociális segély, mind a fűtési támogatás jövedelemtesztelt: azaz csak azok a családok kapják, akiknek a jövedelme alacsony.
A garantált minimáljövedelem (venitul minim garantat) biztosítására nyújtott segélyt havonta folyósítja az állam, és a törvényben meghatározott garantált minimumjövedelem értéke, illetve a család vagy az egyedülálló személy havi nettó jövedelme közötti különbségként számolják ki. A havi, családonként garantált minimáljövedelem értéke 142 lej volt az egyedülálló személyek esetében, 255 lej volt a kétfős, 357 lej a háromfős, 442 lej a négyfős és 527 lej az ötfős családok esetében 2020-ban.
A kedvezményezett családok átlagos havi száma Romániában 170 ezer volt 2020-ban, míg Erdélyben 45 ezer.
Ha az adott megyében élő népesség számához viszonyítjuk a támogatásban részesülők számát, akkor Romániában 1000 főre 9 garantált minimáljövedelemben és 10 fűtési támogatásban részesülő család jut, Erdélyben pedig rendre 7–7 család jut az ott élő 1000 főre vetítve. Ha az erdélyi megyéket hasonlítjuk össze ezen mutatók alapján, akkor Szilágy, Fehér és Maros megyékben élt a legtöbb olyan család, amelyik szociális támogatást kapott a garantált minimáljövedelem biztosításához (13, 11 és 11 család 1000 főre vetítve). Fűtési támogatásban pedig az erdélyi átlagnál több család részesült 2020-ban Hargita (17 család 1000 főre vetítve), Máramaros (13 család), Maros (11 család), Szeben (10 család), Beszterce-Naszód (9 család), Krassó-Szörény (8 család) és Kovászna (8 család) megyékben.
A garantált minimáljövedelemben részesülő családok száma egyre növekedett 2011 és 2016 között, Romániában 187 ezerről 245 ezerre, Erdélyben pedig 55 ezerről 64 ezerre. A teljes vizsgált időszakban 2014-ben volt a legmagasabb az így támogatott családok száma Erdélyben: 68 ezer. A támogatott családok száma 2017 és 2020 között csökkent: Romániában 234 ezerről 170 ezerre, míg Erdélyben 61 ezerről 45 ezerre. Az egy családra jutó átlagos havi támogatások összege 2020-as reálértéken számolva 214 lejről 265 lejre növekedett Romániában, míg Erdélyben 222 lejről 280 lejre nőtt 2011 és 2020 között.