Rendezvényterem készül Batiz északi részén, a 19-es számú országút mellett, a páratlan oldalon, s a telekhatárt jelző kerítést ráépítették egy mezei útra, amit száz éve használnak azok, akiknek ott a földjük. Az esetre Micza Tibor hívta fel szerkesztőségünk figyelmét, szerinte a polgármesteri hivatalnak és magának a polgármesternek is benne van a keze a dologban, ezért pár napja megkerestük Mureşan Ioan batizi polgármestert mint érintettet.

Vizsgálódni kezdett

A 685-ös parcellában lévő, pár éve eladott két hektárról van szó, tért ki az eset hátterére Mureşan, az új tulajdonos már fel is húzott ezen egy épületet, ami rendezvényteremként szolgál majd. Van építkezési engedélye, mert amikor ezért folyamodott, minden papírja rendben volt, s a telekhatár azokban pontosan ott szerepelt, ahol most a kerítés van. Semmi nem utalt arra, emlékszik vissza a polgármester, hogy átfedések lennének valamelyik másik parcellával vagy épp úttal, ezért semmi nem indokolta, hogy helyszíni vizsgálatot rendeljen el. Később, amikor jelezték, hogy valami még sincs rendben, Mureşan vizsgálódni kezdett, és kiderült, hogy nem az építő az első tulajdonos ott, ő már jelenlegi fekvésében és méreteiben vette meg azt a két hektárt, nem ő volt az, aki felvezette a telekkönyvi nyilvántartásba.

Nem szerepel a leltárban

Tavaly júniusban kezdték el a szóban forgó telken lévő rendezvényterem építési munkálatait, akkor vették észre az emberek, hogy valami nincs rendben. Micza Tibor volt az direkt érintettként, aki írásban kérte a községvezetést, hogy nézzen utána, szabályos-e az építkezés, a telek déli felén ugyanis mezei út húzódik, s ezt bekebelezte a beruházó azzal, hogy ráépítette a kerítését. Az igény nyomán Mureşan megnézte a batizi közterületek 2002-ben készült leltárát (Fehér Könyv), amelyben az említett út nem szerepel, a létező térképeken még az sem egyértelmű, hogy hol van az út jobb oldalán lévő telkek pontos határa. A polgármester a mezei vízelvezető árkokat nyilvántartó országos hatóságnál is érdeklődött, nincs-e mezei kanálisként nyilvántartva az a bizonyos út, de innen negatív választ kapott.

Kiméréskor történhetett

Az elöljáró a szatmári telekkönyvi hivatal főmérnökével is konzultált arról, mi lehet az igazság az utat illetően. Ott azt a választ kapta, hogy mivel a mezei út jobb oldalán lévő telkeknek a túlvégről is van bejárásuk, nem kizárt, hogy az utat a 18-es törvény alkalmazásakor, valamikor a kilencvenes évek elején kimérték az embereknek. Az utat ettől még mindenki használta, és továbbra is útként funkcionált, a problémák az olyan esetekben jelentkeznek (és még fognak is), amikor új gazdája lesz egy-egy parcellának, és az másra akarja majd azt használni, mint szántóföld.

Megoldás

A tavaly ilyenkor írt Micza-levélre reagált a polgármester, az érintett írásban kapott választ a kérdéseire, mint ahogy ennek prefektúrai beadványa nyomán jött értesítőre is válaszolt Mureşan Ioan, személyesen is bemutatta Darius Filip akkori prefektusnak és a hivatal jogászának, hogy áll a helyzet. Legfontosabb dolog volt rámutatnia: az utat használók ugyanúgy elérik a telkeiket, mint eddig, senki nincs akadályozva ebben a tucatnyi tulajdonos közül.

Mureşan szerint a sok mérés, számolgatás és térképbújás nyomán egy olyan megoldás is körvonalazódni látszik, amivel a földtulajdonosok is jól járnak meg a beruházó is, és bontani sem kell. A hivatal és a kataszter mérnökei észrevették ugyanis, hogy például a 683-as parcella 20 árral nagyobb, így az utat odébb lehet költöztetni úgy, hogy senki nem veszít. Ugyanakkor az út be is lesz jegyezve a polgármesteri hivatal köztulajdonában lévő útként, s ezek után nem fordulhat elő, hogy a nyilvántartásba vétel hiánya problémát okozzon.

Princz Csaba