Vasárnap délután a batizi református templomban Rácz Ervin ifjúsági előadó köszöntötte a gyülekezetet, majd Kovács Tibor szigetlankai algondnok imádságával hangolódtak az üzenetre. Az Úr csodásan működik kezdetű, jól ismert ének eléneklése egy ifjúsági közegben biztatóan hangzott és reménytelivé tett.
Dr. Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese Pál apostol rómabeliekhez írott levele 8. részének 28. versével köszöntötte a megjelenteket: „Azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van.” Az igehirdető elmondta, hogy az a sztereotípia uralkodik a keresztyénekben, hogy Isten akkor van velünk és szeret bennünket, ha bőséges áldásának jeleit tapasztaljuk. Azonban amikor ezek hiányoznak életünkből, az az érzésünk, hogy elhagyott Isten, nincs velünk. Furcsamód az emmausi tanítványoknak is ez a tapasztalatuk, noha Jézus mellettük sétál és velük beszélget. A bibliai történetek sokasága — például a Jób- és József-történetek — annak a bizonysága, hogy Isten a rosszat is a javunkra fordíthatja: „Ti rosszat gondoltatok felőlem, de Isten úgy gondolta, hogy jóra fordítja azt.” (1Móz 50, 20a)
Bízzál, Izrael az Úrban, bízzál örök kőszáladban! — énekelte az alkalom egyik fő énekét a Lanka Duó, biztatást adva az élet harcaira. Bolyki László zenész (Bolyki Brothers, Budapesti Fesztiválzenekar, Erkel Ferenc Kamarazenekar), spirituális szemléletű lelkigondozó, párkapcsolati és önismereti témákra szakosodott tréner a Milyen zenét szeret Isten?, a Pedig mi azt hittük, hogy és a Kegyelem és kalmárszellem című nagy sikerű kötetek szerzője tartott fiatalos előadást Isten harcosai — Ne légy lekvár! címmel. A lekvár az a pálinka, amely feladta álmait — szól a humoros közmondás. Vannak időszakok, amikor harcosokra van szükség, lelki harcosokra. Ahhoz, hogy Isten harcosai legyünk, fontos tudnunk, hogy mi körül mozgunk. Nem mi vagyunk a világ közepe, nem körülöttünk forog minden. A világ nem egocentrikus, nem kozmocentrikus, hanem teocentrikus. Isten körül forog, és ő behív a vele való közösségbe, ahol a helyünkre kerülhetünk. Neki harcosokra van szüksége. A Seregek Ura hívja jó vitézeit. Ne az érzelmi egyensúlyunk legyen a középpontban, hanem Jézus Krisztus, és akkor egyensúlyba kerülünk. Tudnunk kell, hogy amikor újjászülettünk, akkor harcossá lettünk, megindult a harc az életünk, a lényünk, a célunk, a szolgálatunk ellen. Kénytelenek vagyunk harcolni. A Sátán eltökélt szándéka eltörölni. Nekünk pedig Istenbe kell kapaszkodni. Izrael jelentése: Isten harcosa, aki Istenért, Istennel harcol. Józsué úgy vált harcossá, hogy hűséges volt a sátorhoz. Tehát fontos a harcossá válásban a hűség, valamint az Úr útján való járás. Ez nem az én cselekedetem, nem az én morális hozzáállásom, hanem elsősorban a rádöbbenés arra, hogy mit jelent a szentség, ami tulajdonjogi kérdés. Az, hogy Krisztusban vagy, tulajdona vagy, tehát szent. A szentség lényege, hogy nem az állapotod fontos Istennek, hanem a személyed. Odamész a kereszthez, és ő megtisztít, mert az övé vagy, és mert szeret. Akkor tudsz harcossá válni, ha ezt tudod. Isten olimpiai bajnokai e világ paralimpikonjai. Ő a gyengéket, a kicsiket, az elesetteket választja és teszi alkalmassá. Ha ebbe a harcba beszállunk, odaadjuk magunkat, felvesszük naponta a Szentlélek fegyverzeteit, ez lesz a legcsodálatosabb dolog, ami az életünkben ér minket. Ne engedjük, hogy a szívünket lefoglalja a jóléti világ, ne elégedjünk meg azzal, hogy hogyan élünk, hanem azt is lássuk meg, miért élünk! — szólt a buzdító tanítás.
Az előadásra mintegy válaszként érkezett az ének is az alkalom végén: „Emeld fel a szemedet az égre, Hajnalcsillag ragyog a sötétben. Felragyog a hajnalcsillag, Ne aludj el, mindjárt nappal virrad! Most kell mennünk újra katonának, Új sereget gyűjt az Úr magának./: Ott a helyed illatosan, Hajnalpírtól harmatosan Nála.”