A koronavírus-világjárvány Romániába való begyűrűzése előtt naponta 142 rákos beteg hunyt el az országban. A rendkívüli állapot óta további 6 ezer rákbeteg halálozott el, ez tízzel többet jelent naponta — közölte a Romániai Rákbetegek Egyesületeinek Föderációja (FABC).

„A járványhelyzet drámaian, mintegy 30–40 százalékkal csökkentette a rosszindulatú daganatos megbetegedések diagnosztizálását. Az onkológiai betegek gyakorlatilag nem részesülnek a szükséges kivizsgálásokban, mert csak a sürgős eseteket látják el a kórházak. Ebben a helyzetben a kivizsgálások, beutalások, műtétek esetében akár 2–3 hónapot is várniuk kell a betegeknek, annak ellenére, hogy az életért folytatott harcban minden nap számít. Emellett a gyógyíthatatlan betegek igazi drámát élnek meg, túl kevesen kapják meg a szükséges segítséget, nagyon kevesen részesülnek palliatív ellátásban” — figyelmeztetett Cezar Irimia, a FABC elnöke.

A palliatív ellátás a végső stádiumban lévő betegek tüneteinek enyhítésére irányuló támogató kezelések összessége. A palliatív ellátás magában foglalja a fájdalom, a szenvedés, a fizikai tünetek csillapítását, megelőzését, a pszichoszociális és spirituális támogatást, mely mind a beteg, mind hozzátartozók életminőségét javítja.

A WHO megfogalmazásában a palliatív ellátás „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése, pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat. Átfogó célja a lehető legmagasabb életminőség biztosítása a beteg és családja számára. A palliatív ellátás értékeli, becsüli az életet, a haldoklást természetes folyamatnak tekinti. Hangsúlyozza a fájdalomcsillapítás és más kínzó tünetek enyhítésének fontosságát, magában foglalja a betegellátás fizikai, pszichológiai és spirituális oldalát, valamint támogató rendszert biztosít, amely segíti a beteget, hogy a halál pillanatáig a lehetőségek szerint aktívan élhessen, és segíti a családot, hogy a betegség és a gyász idején megbirkózzon a nehézségekkel.” A palliatív ellátás célja tehát nem a betegség gyógyítása, hanem a daganatos betegség gyógyíthatatlan stádiumába került betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek csökkentése, megszüntetése.

„A terminális stádiumban lévő betegeknek speciális igényeik vannak. Nem célszerű például az onkológiai osztályon az ágyak egy részét nekik kiosztani. A palliatív ellátás speciális képzést igényel, és az ez iránti igény sokkal nagyobb, mint amit a közegészségügyi rendszer biztosít. Alapvetően a romániai rákos betegek esetében a bulgáriai szint alatt van a kezelés sikerének esélye, palliatív ellátásban pedig a betegek kevesebb mint 10 százaléka részesül” — mondta Cezar Irimia.

A járvány előtt is kevés volt

Az Egészségügyi Minisztérium által a Világbank számára kidolgozott, a koronavírus-járvány előtt készült jelentés szerint egy évben 172 ezer páciens szorul palliatív ellátásra — mintegy 81 ezer városi és 91 ezer vidéki környezetben élő lakos. A 172 ezer páciens közül 46 ezren onkológiai betegek. Vannak olyan megyék, melyekben nagyon magas az igény, több mint hatezer páciensnek lenne szüksége palliatív ellátásra, ilyen például Prahova és Dolj megye, valamint a főváros, illetve olyanok, ahol magas az igény — Konstanca, Iaşi, Suceava, Bákó, Bihar és Kolozs megyében évente ötezer lakosnak lenne szüksége a palliatív támogatásra. Szatmár megyében 2015-ben például 2991 páciensnek lett volna szüksége palliatív gondozásra, 1307 városi és 1684 vidéki lakosnak.

Ennek ellenére már a koronavírus-járvány előtt is volt tizenhét olyan romániai megye, ahol egyetlen ágy sem állt rendelkezésre, ha palliatív ellátásról volt szó, sem az állami, sem a magánszektorban, illetve nonprofit szervezetek sem működtettek ilyen intézményeket, de nagyon alacsony volt a szakképzett orvosok száma is — ezen pedig a pandémia csak tovább rontott.

A jelentés szerint az északnyugati régió mindegyik megyéje, így Szatmár is rendelkezik ugyan palliatív ellátást nyújtó részleggel, de nagyon kevés az ágyak száma. Szatmárban 15 ilyen van, az Avasfelsőfalui Városi Kórház krónikus betegségeket kezelő osztályának részlegeként működik, Biharban 26, míg Beszterce-Naszód megyében 5, Kolozs megye már jobban áll, itt 18 ágyat biztosít az állami szektor, harmincat nonprofit szervezetek, 55-öt pedig magánintézmények, Máramarosban 20 ágy van az állami kórházban és 40 magánklinikán, Szilágy megyében pedig összesen 30 ágy van, ebből tíz állami és húsz magánintézményben.

Bumbuluţ Krisztina