A Műanyagmentes július az Amerikai Egyesült Államokból indult, a Plastic-Free Organization szervezet kezdeményezésére. Ez a környezetvédelmi szervezet azzal foglalkozik, hogy az óceánokat, a tengereket és partokat összehangolt akciókban takarítja és műanyagmentesíti. A Műanyagmentes július kezdeményezését 2011-ben indította el, ami szerencsére nagyon hamar világméretűvé nőtte ki magát — magyarázta Barbara, hozzátéve, hogy idén tizedik alkalommal vehetünk részt ebben a kulcsfontosságú mozgalomban. Ezt a szempontot főként a nyugati országokban alkalmazzák az emberek a mindennapjaikban, de hála Istennek keleten is kezd egyre nagyobb teret hódítani. A mozgalom által könnyedén rájöhetünk arra, hogy számos más alternatíva áll rendelkezésünkre a mindennapokban, amelyek révén megkímélhetjük a természetet a szennyezéstől, illetve a felesleges műanyaghasználattól.

Miről szól a mozgalom?

Egész egyszerűen arról van szó, hogy legalább a júliusi hónapban próbáljuk meg minimálisra csökkenteni a műanyagból készült, eldobható tárgyak használatát, és törekedjünk azok újrahasznosítására. „Jól tudom, hogy ez igencsak nehezen kivitelezhető, hiszen napjainkban a termékek több mint 90 százaléka műanyagból készül, vagy műanyagba van csomagolva. Ennek ellenére bárki tehet apró lépéseket azért, hogy műanyagmentesítse a júliusát. Rengeteget segíthet például az, ha ebben a hónapban nem vásárolunk műanyag vagy pillepalackokat, az, ha elivitelre úgy vásárolunk kávét, hogy viszünk magunkkal saját bögrét vagy csészét. A már korábban megvásárolt pillepalackot, ételtároló vagy akár fagylaltosdobozokat használjuk többször ahelyett, hogy folyamatosan újabbakat vásárolunk! A kisgyermekes családoknak ajánlom, hogy vásároljanak mosható pelenkát az eldobható helyett. Műanyag szívószál helyett használjunk újrahasznosítható anyagokból készültet! A bevásárlások során a műanyag zacskók helyett használjunk vászonszatyrot! Amennyiben lehetséges, a termékeket vásároljuk meg kimérve (gabonafélék, magvak, tésztafélék), szállításukhoz pedig szintén vászonzacskót használjunk! Próbáljunk meg minél kevesebb műanyag készítményt bevinni a lakásba, legyen szó csomagolóanyagokról vagy bármilyen más termékről” — sorolta Barbara azokat a napi rutinná tehető feladatokat, amelyek révén bekapcsolódhatunk a kezdeményezésbe.

Miért hasznos a mozgalom?

Amennyiben egy kicsit is megvizsgáljuk minden átlagos háztartás szeméttermelését, a mozgalomhoz való csatlakozást követően azt vehetjük észre, hogy az jelentősen csökkent — mutatott rá a nagykárolyi blogger.

„A mozgalomhoz való csatlakozást követően egy olyan láncreakció veszi kezdetét, ami elsősorban a természet és a mi javunkat szolgálja. Mivel az emberek kevesebb szemetet termelnek, jóval kevesebb hulladék kerül a szeméttelepekre. A szeméttelepek ennek köszönhetően a már ottlévő anyagokat könnyebben tudják feldolgozni, elkerülve ezáltal, hogy a hulladékfelesleg a természetbe kerüljön. Ez azért is fontos, mert a telepek jelenleg is tele vannak kommunális hulladékkal, ami a feldolgozás hiányában az erdőkbe, a tavakba és folyókba kerül, majd onnan a tengerbe és az óceánokba. Nem szabad úgy gondolkodni, hogy amiért a mi közvetlen környezetünkben nincs tenger, az általunk termelt szemét nem jut el oda. Nagyon sok gond van például a Tiszán: temérdek mennyiségű hulladék kerül Romániából Magyarországra, és nem csak. Ennek mi is szemtanúi lehettünk. Ezeket mind meg lehetne szüntetni, ha tíz, száz vagy akár ezer ember odafigyel arra, hogy ne termeljen annyi műanyaghulladékot. Mivel modern társadalomban élünk, jól tudom, hogy nehéz áttérni erre az életmódra. Viszont az, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk, csak rajtunk múlik. Ennek csak pozitívumai vannak, és ami fontos, hogy ebben az esetben akár egy fecske is csinálhat nyarat” — összegzett Barbara.

Kallós András