Európa-szerte nő azoknak a száma, akik bevallottan sohasem végeznek fizikai aktivitást, soha nem mozognak. Míg az arányuk 2014-ben 42 százalék volt, addig 2018-ra ez már 46 százalékra nőtt — derül ki a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság által kiküldött tájékoztatóból. Romániában is nagyon kevesen végeznek rendszeres testmozgást: a rezidens, férfi lakosság 14,5 százaléka, a nőknek pedig a 8,8 százaléka mozog rendszeresen, legalább 10 percet szabadidejében. Sportolni az 5–14 éves gyermekek több mint fele jár, tízből hatan végeznek intenzív tevékenységet, viszont a 15–24 éveseknek már csak a 30 százaléka végez rendszeresen komolyabb testmozgást.

Az Országos Közegészségügyi Igazgatóság 2021-es felmérésében a lakosság 75 százaléka érezte úgy, hogy aktív életet él. Harminc százalék azt nyilatkozta, hogy az olyan, egyedül is végezhető sportokat űz, mint a kerékpározás vagy az úszás. A lakosság 70 százaléka ugyanakkor a családtagjaival, barátaival szokott mozogni: sétálni, kirándulni, túrázni szoktak közösen. Azzal is tisztában vannak ugyanakkor a romániai lakosok, hogy az ülő életmód különböző krónikus betegségek kialakulásához vezethet, ezt 96 százalék nyilatkozta, ráadásul 99 százalékuk biztos benne, hogy az egészséges étkezés és a mozgás pozitívan befolyásolja az egészségi állapotát.

Miért és mennyit mozogjunk?

Az emberi test a rendszeres testmozgás következtében olyan alaki és funkcionális változásokon megy keresztül, amelyek megelőzhetik és késleltethetik bizonyos betegségek megjelenését, és javíthatják az ember fizikai erőkifejtésre irányuló képességét. 

Ma már elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a fizikailag aktív életet élők ennek számos jótékony hatását élvezhetik, ideértve a következőket: szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése; az artériás magas vérnyomás kialakulásának megelőzése és/vagy késleltetése, valamint a magas vérnyomásban szenvedőknél az artériás vérnyomás jobb kontrollja; jó szív- és tüdőműködés; az anyagcseréért felelős rendszer jó működésének megőrzése és a 2-es típusú diabétesz alacsony előfordulási gyakorisága; fokozott zsírégetés, amely segít az elhízás megakadályozásában, csökkenti a túlsúlyosság kialakulásának kockázatát; a rák bizonyos fajtái (például mellrák, prosztatarák és vastagbélrák) kialakulásának csökkent kockázata; fiatalkorban a csontok ásványianyag-ellátásának javulása, melynek következtében időskorban megelőzhetők a csonttörések és a csontritkulás; jobb emésztés és a bélrendszer szabályosabb működése; a szellemi frissesség megőrzése, a depresszió és demencia kialakulásának csökkent kockázata; jobb stressztűrő képesség és ennek nyomán jobb alvás.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb tudományos bizonyítékokon alapuló iránymutató dokumentumai a lakosság tekintetében elsődleges prevenciós eszköznek tekintik a testmozgást. A WHO kiemeli: minden felnőtt számára javasolt a rendszeres testmozgás. 

Az 5 éven aluli gyermekeknek napi 180 perc mozgás javasolt, ebből legalább 60 perc intenzív testmozgás kellene legyen, míg az 5–17 éves korosztálynak napi 60 perc testmozgást javasolnak a szakemberek, s ebből heti három alkalom erőteljes mozgás legyen! A 18–64 év közötti felnőtteknek napi 20–40 percet kellene mozogniuk, vagy hetente legalább 75–100 percnyi nagyon intenzív testmozgást kellene beiktatniuk. A 65 éven felüliek sem tartoznak a kivételek közé, rájuk is ugyanaz vonatkozik, mint a valamivel fiatalabbakra: mindennap mozogniuk kell, legalább 20–40 percet.

Bumbuluţ Krisztina