Minden szülő szeretné, hogy gyermeke korának megfelelő ritmusban, harmonikusan fejlődjön, de a valóságban ez nem mindig van így. Előfordul, hogy a gyermek fejlődésében a vele azonos korú társaihoz képest kisebb-nagyobb mértékű lemaradást, eltérést veszünk észre. Ez aggodalomra adhat okot, viszont időben észlelve, szakemberi segítséggel a gyermekek nagy része sikeresen fel tud zárkózni.

Az „időben” természetesen minden gyermek esetében mást jelent. A gyermekek mozgásfejlődési üteme eltéréseket mutathat, például nem minden egyéves baba jár, és nem is kell, hogy mindenki azonos időben pont ugyanazt a mozgásformát sajátítsa el. Bár igaz, hogy eltérő ütemben fejlődnek a babák, de bizonyos időhatárokon belül azért el kell kezdődniük a különféle mozgásoknak. Újszülött- és csecsemőkorú gyermekükkel a szülők általában az orvos, szakorvos tanácsára fordulnak gyógytornászhoz. A Caritas rehabilitációs központjaiban, így nagykárolyi intézményében is a gyógytornász mindig egy szakmai csapat tagja, tevékenysége során együttműködik gyermekgyógyász szakorvossal, gyógypedagógusokkal és szociális munkással is. A korai fejlesztésben különös jelentőséggel bír az interdiszciplinaritás, mivel tudjuk azt, hogy a mozgás és a mozgásfejlődés minősége hatással van más részképességek fejlődésére, és ez a hatás fordítottan is érvényes. Újszülöttek és csecsemők esetében a veleszületett reflexzónák stimulálásán alapuló Vojta-terápia hatékony fejlesztést biztosít Erni Csilla szerint, aki maga is szakképzett Vojta-terapeuta.

Később leginkább akkor fedezik fel a problémákat, amikor a kisgyermek közösségbe (például óvodába) kerül, ahol gyakran az óvónéni hívja fel rájuk a szülők figyelmét. De nem ritka az sem, hogy a szülő, a családtagok maguk is észreveszik, hogy valami nincs rendben. „Számos esetben csak izomtónus-problémák okozzák az eltéréseket, amelyek aszimmetrikus mozgás képében, a fej, törzs és a végtagok nem szabályos tartásában, szabálytalan mozgásban, a mozgásfejlődés elmaradásában jelentkeznek. Korai életszakaszban és kitartó fejlesztéssel gyógyítható problémákról van szó” — állítja a gyógytornász.

A gyermekek fejlődésében vannak minimális eltérések, amelyek megengedettek, merthogy minden gyermek más, mindegyiknek megvan a maga fejlődési ritmusa. Viszont amikor az eltérések már nagyobbak (olyan mértékűek, hogy a szakember további vizsgálatokat, követést vagy akár beavatkozást javasolna), akkor ezek hozhatnak magukkal olyan elmaradásokat, lassúbb fejlődést, amelyek más részterületek fejlődését is befolyásolják. Ha hosszú távon tekintjük, akkor az, hogy a gyerek bizonyos mozgásfejlődési lépcsőket kicsit később ér el, más képességek kialakulását is gátolhatja, így például a beiskolázásához szükséges képességeket nem hatévesen, hanem hét- vagy nyolcévesen fogja elérni. Viszont addigra már a második osztálynak megfelelő iskolai elvárásoknak kell megfeleljen. A szülők sokszor nem akarják észrevenni a problémát, abban reménykednek, hogy elmúlik, a gyerek kinövi, azt hallják a nagymamától, a szomszédtól, hogy XY sem ült fel vagy mászott időben, és aztán teljesen rendben lett. Súlyosabb esetekben is gyakran előfordul, hogy egyszerűen nem akarják meglátni, elutasítják, hogy az ő gyermekükkel bármilyen probléma lehet, amíg egy orvos nem szembesíti őket vele. De még az sem ritka, hogy az orvos szavaiból is csak azt hallják ki, ami számukra biztatóbb. Erni Csilla szerint a megoldás első lépése, hogy a szülők tudomásul vegyék: elérkezett a pillanat, amikor utána kell járni a dolognak, és meg kell látogatni egy szakembert.

A kora gyermekkori gyógytorna hatékony megoldást nyújthat központi idegrendszeri sérülések és következményeik, továbbá lúdtalp, x-láb, gerincferdülés, hanyag testtartás, gyenge izomzat, ügyetlen kézhasználat, de baleseti sérülések, valamint műtétek utáni rehabilitáció esetében is. A gyógytorna hatékonysága a rendszerességen is múlik, ami azt jelenti, hogy a heti 2–3, gyógytornásszal végzett mozgásfejlesztésen kívül komoly szerep hárul a szülőkre is, akik bizonyos gyakorlatokat otthon kell elvégezzenek a gyermekkel. „A szülő folyamatosan kell lássa, mit és hogyan dolgozom a gyermekével, és ezt folytatnia kell otthon is. Mindig elmondom a következő fázist, amit várunk, például hogy most azért dolgozunk, hogy a gyermek tartsa a fejét. Mindig apró lépésenként haladunk” — tájékoztatott Csilla.

Szülőként ma már rengeteg információhoz hozzáférhetünk. Számos közösségi oldal, csoport van, ahol a gyermekeikkel kapcsolatos problémákat a szülők más szülőkkel, szakemberekkel is megbeszélhetik. A legtöbb ilyen jellegű csoportra jellemző, hogy adott problémák jelzésénél a tanácstalan, aggódó szülőt a csoport valamelyik tagja arra buzdítja, keressen meg egy szakembert. „A szülő a legpontosabb információt mindig egy szakembertől fogja megkapni, még akkor is, ha az azt mondja, hogy nyugodjon meg, minden rendben van” — állítja meggyőződéssel Erni Csilla.

Pályafutása során a gyógytornász sok olyan esetet tapasztalt, amikor csodát tett a gyógytorna. „Az orvosok is elismerik, hogy jól haladunk a gyerekekkel, és itt-ott csoda, amit elérünk. Ilyen, amikor például újraélesztett, oxigénhiányos gyerek esetében, akinek az életéért is rettegtek az elején, eljutunk oda, hogy üljön, másszon” — osztotta meg tapasztalatait a Caritas-szakember. A gyógytornász által végzett felmérés gyermekkorban olyan rutinvizsgálat kellene legyen, mint a fogorvosi kontroll. De addig is Erni Csilla azt javasolja a szülőknek, hogy ha már oda jutnak, hogy elkezdenek gondolkodni azon, ez vagy az rendben van-e a gyermekükkel, akkor forduljanak bizalommal és minél hamarabb szakemberhez.

SZFÚ