Öt gyermekjogi szervezet készített közös online felmérést gyermekek részvételével, hogy az érintettek véleménye is befolyásolja az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermekgaranciájának alakítását. A gyermekek mindkét kezdeményezést közvetlenül formálhatják, így jelentős szerepet kapnak a politikai döntéshozásban. A felmérés lebonyolítását — az öt gyermekjogi szervezettel szorosan együttműködve — az Európai Bizottság kezdeményezte.

„Ez egy történelmi jelentés, hiszen most először fordul elő, hogy ennyi gyermek és fiatal alakíthatja közvetlenül az EU politikáját. A jelentés egy igen fontos időszakban született meg, mert a gyerekek viselik a COVID-19-járvány pszichológiai és gyakorlati következményeit, és a következő években alkalmazkodniuk kell egy új valósághoz. Ez az ő jövőjük, így a véleményüknek is tükröződnie kell az EU döntéseiben” — jelentették ki az UNICEF, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision képviselői. A mi Európánk, a mi jogaink, a mi jövők (Our Europe. Our Rights. Our Future) című felmérésben több mint 10 000, 11–17 év közötti gyermek és fiatal vett részt Európán belül és kívül egyaránt. A kérdőívet magyar gyerekek is kitöltötték.

Fontosabb megállapítások

A COVID-19-járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen túl. A felmérésben résztvevők közül ötből egy gyerek mondta azt, hogy boldogtalan, és szorong a jövő miatt.

Tízből majdnem egy válaszadó gyermek esetében tetten érhetők mentális problémákra utaló tünetek, ilyen lehet a depresszió vagy a szorongás. A felmérésben részt vevő lányok ilyen szempontból sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a fiúk, és az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be, mint a fiatalabbak.

A gyermekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést. Ez az arány 50 százalékra nőtt, amikor fogyatékossággal élő, migráns, etnikai kisebbséghez tartozó vagy a magukat az LGBTQ+-közösség tagjaiként azonosító fiatalokat kérdeztek.

A gyermekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre.

A konzultációban részt vevő gyerekek többsége szívesen vinne változásokat az iskolai életébe. Hatvankét százalék kevesebb házi feladatot, 57% pedig érdekesebb órákat szeretne. A válaszadók közel harmada szeretné befolyásolni az iskolai tananyagot, például több sporttevékenységgel (33%), a gyermekjogokról való tanulással (31%) és több művészeti tantárggyal (31%). Majdnem minden résztvevő hallott már a gyermekjogokról.

A megkérdezett gyerekek és fiatalok 88%-a ismeri a klímaváltozást és annak a környezetükre gyakorolt hatását, 8%-uk valamelyest tudatában van a jelenségnek, 4% pedig bizonytalan. 

Fotó: UNICEF