Szatmár megye és főleg Szatmárnémeti esetében az ipari cikkeket és ruhaneműket árusító kisboltokat küldte padlóra a március 15-én kitört koronavírus-járvány, az élelmiszereket árusító boltok köszönik, jól vannak.

A ruházati cikkeket árusító kisboltoknak a pláza üzleteivel ellentétben nem kellett kötelező módon bezárniuk, a katonai rendeletek tiltásai ezeket nem érintették. Viszont ha nyitva is voltak, a kijárási korlátozások és a fertőzéstől való félelem miatt az ilyen üzleteket kerülték az emberek, szóval nem volt forgalmuk a nyitva tartó kisboltoknak sem, mert alig jártak emberek az utcán.

Ezernél is több ilyen, az iparicikk-árusító kategóriába tartozó kisbolt működhetett a járvány kitörése előtt Szatmárnémetiben és tart a csőd felé most.

Különösen rossz helyzetben vannak azok az üzletek, amelyek külföldről hozott dolgokat árusítottak, ha március elején nem volt készlet felhalmozva, mert még mindig meg van nehezítve a határátlépés, lassan megy a be- és kiléptetés Magyarországra, még mindig érvényben van a külföldről hazatérők és családtagjaik karanténkötelezettsége, akkor is, ha kereskedelmi célból lépték át a határt.

Több munkanélküli

Ez a jelenség az utóbbi időben Románia egészére jellemző volt, a statisztikai hivatal mérései szerint április végére 7,6 százalékkal esett a behozatal a tavaly áprilisi importhoz képest, miközben márciusban még 1,3 százalékos növekedést mértek. Emelkedtek az árak is, tavaly áprilishoz képest átlagban 2,7 százalékkal voltak drágábbak a termékek az idei negyedik, a szükségállapot intézkedései által teljesen lefedett hónapban.

A járvány hatásai meglátszanak a munkaerőpiacon is, februárhoz képest márciusban 58 ezerrel volt több munkanélküli az országban, Szatmár megyében ez 1200 főre tehető az év harmadik hónapjában. A statisztikusok a tavaly márciusiakkal is összevetették az idei munkanélküliségi adatokat, s a növekedés e tekintetben még számottevőbb: 2020 márciusában 79 ezerrel többen voltak munkanélküliként regisztrálva, mint 2019 márciusában.

A sok munkanélküli és az ezeknek járó alacsony munkanélküli-segély, amelyik a legtöbb esetben nincs több 500 lejnél, tovább fogja nehezíteni a vírushelyzet utáni visszaállást. Nincs az embereknek pénzük, így nem vásárolnak egy olyan országban, ahol a gazdasági fejlődés túlnyomó részt a fogyasztáson alapul. Emiatt nem tudnak tempósan újrakezdeni a kereskedelmi egységek, vendéglátóipari és szolgáltatóipari szereplők, de ezek beszállítói és ellátói sem, így tovább fog tartani a hullámvölgy, mint ahogyan az elvárható lenne.

Princz Csaba