Mihai Eminescu, a románok nemzeti költője megújította a román versnyelvet, és megteremtett egy új költészeti nyelvet, amelyet napjainkban is használnak. A tőle eredő modern román költészet mindmáig — az avantgárdot leszámítva — lényegében Eminescu nyelvét beszéli. A népnyelvnek, az irodalmi nyelvnek és a köznapi, mindennapi nyelvnek ez az ötvözete párját ritkítja az egész világirodalomban.
A szombati megemlékezésen Natalia Bolos, a Mihai Eminescu Főgimnázium igazgatója méltatta a költő nagyságát és szerepét az irodalom alakulásában. Az iskola pedagógusai és diákjai büszkék arra, hogy a megye egyik legfontosabb tanintézménye a költő nevét viseli. Eminescu az az irodalmi személyiség, aki a legnagyobb hatással volt és van ma is az olvasókra, nemcsak a románok körében, hanem az egyetemes kultúrakedvelők körében is. Mihai Eminescu versei nagy hatással vannak az olvasókra, szellemi és identitásfejlesztésükre. Minden népnek megvan a nemzeti költője, a román nép Eminescut tartja annak, fogalmazott Bolos.
Anişora Boitor főtanfelügyelő arról beszélt, hogy Mihai Eminescu egyesíti a nemzetet, ő az, aki jelképezi a nemzetet, és költészete erőt sugároz mindenki számára.
Felician Pop, az írószövetség észak-erdélyi fiókjának elnöke a román népi szellemiség formálójának nevezte Eminescut. Számtalan küzdelem jellemezte az életét, de egy olyan szellemi örökséget hagyott ránk, amiből bármikor lehet meríteni. Sohasem járt ezen a vidéken, de versei széles körökbe eljutottak, olyan nagy költőkhöz hasonlította, mint Petőfi Sándor.
Az elmúlt napokban rendezték meg a Mihai Eminescu megyeközi szavalóversenyt, melynek néhány résztvevője szavalt és énekelt Eminescu-verset.
Az ünnepi eseményt Robert Laszlo, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont menedzserének beszéde zárta. Elmondta, hogy a román nép nemzeti költője tiszteletére minden évben szerveznek koszorúzási ünnepségeket és szimpóziumokat. Nem maradnak el ezek idén sem, bár a koronavírus-járvány miatt korlátozni kell a résztvevők számát. Robert Laszlo hangsúlyozta, hogy kultúra nélkül nem mehetünk előre, a kulturális életről a járványhelyzetben sem mondhatunk le.
A megemlékezés a költő szobrának megkoszorúzásával ért véget.

Elek György